Remete Szent Antal ünnepét üli ma, január 17-én Katolikus Anyaszentegyházunk.
Antal Kr. u. 251/252 körül látta meg a napvilágot Egyiptomban, Remete Szent Pálhoz hasonlóan egy jómódú földműves családban. Korán megtapasztalta mit is jelent (keresztény)üldöztetések közepette nevelkedni.
Húszéves korában, szülei halála után, egy Máté evangéliumából vett idézet hatására radikálisan megváltoztatta életét. Vagyonát szétosztotta a szegények között, s visszavonult a világi élettől, hogy teljesen Istennek szentelje magát.
Eleinte a falu közelében, majd a líbiai sivatagban élt. Húsz évnyi remetelét után egyre többen elkezdték követni, és elkezdett körülötte kibontakozni egy szerzetesi közösség. Bár tanítványai sokan voltak, Antal sosem alkotott szabályozott közösséget, ezért a monasztikus élet valódi alapjait később mások, például Pakhomiosz fektették le.
Antal nemcsak aszkéta volt, hanem aktívan részt vett a kereszténység védelmében is. Alexandriai keresztényeket erősített hitükben az üldözések idején, de Atanáz püspök kérésére nyíltan fellépett az ariánusok ellen is.
A katolikus hagyomány úgy tartja, hogy Antal 356-ban, 105 éves korában halt meg. Az Atyák mondásai (Apophtegmata Patrum) gyűjtemény számos tanítását megőrizte, melyek a szerénység, alázat és testvériség fontosságát hangsúlyozzák.
Remete Szent Antalt bölcsessége, testvéries magatartása és mértékletes aszkézise miatt a szerzetesi életforma kialakulására egyik legnagyobb hatást gyakorló szentként tiszteljük.
Őrá emlékezve, íme 10 érv az aszkézis, az aszketikus gyakorlatok mellett:
1.) A lélek felemelkedése és a belső szabadság
Az aszkézis egy módszeres önfegyelmezés, amely segít megszabadítani a lelket az anyagi világ kötöttségei alól, ezáltal közelebb hozva az embert Istenhez és a transzcendens valósághoz.
2.) Az erények megszerzése
Az aszkézis célja az ember természetes hajlamainak megfékezése és az erények fokozatos megszerzése. Az önuralom, az alázat, az engedelmesség és a szeretet mélyebb és bensőségesebb kapcsolathoz vezet Krisztussal.
3.) Krisztus példájának követése
A kereszténység aszketikus gyakorlatai Krisztus tanításában gyökereznek. Az önmegtagadás, megpróbáltatásaink elfogadása, szenvedéseink felajánlása Krisztus követésének egyik legfontosabb eszköze, amely a lelki élet teljességéhez vezet.
4.) A lelki harc megvívása
Az aszkézis segít az embernek a bűn és a kísértés elleni küzdelemben. Az áteredő bűn miatt az emberi természet hajlamos az egyensúlyvesztésre; az aszkézis révén azonban helyreállítható a lélek és a test harmóniája.
5.) Felkészülés az örök életre
Az aszkézis nemcsak a földi életben vezet erényesebb és boldogabb léthez, hanem az örök életre is előkészíti a lelket. Az ember az önfegyelmezés révén megtisztulhat, és jobban képes lesz Isten jelenlétének befogadására, Isten dicsőítésére.
6.) Az érzéki vágyak fölötti uralom
Az aszkézis megtanítja az embert az érzéki vágyak kontrolljára, ezzel lehetővé téve, hogy a test az értelem és a lélek irányítása alá kerüljön. Ezáltal az ember megszabadulhat az erkölcsi, jellembeli hibáktól, a főbűnöktől, és erényesebb életet élhet.
7.) Belső egyensúly és béke
Az aszkézis révén az ember megtalálja a belső harmóniát, amely a lemondás és az önuralom gyakorlásából fakad. Ez a belső béke elősegíti a lelki fejlődést és a boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet.
8.) Az élet lényegére való összpontosítás
Az aszkézis segít elkerülni a szekuláris világ által fontosnak titulált, de lelki életünk szempontjából felesleges, zavaró tényezőket. Az ember ezáltal jobban tud koncentrálni az élet valódi céljára: az Istenhez való közeledésre és az örökkévalóság elnyerésére.
9.) A személyes felelősség hangsúlyozása
Az aszkézis arra ösztönzi az embert, hogy aktívan dolgozzon önmaga tökéletesítésén. Ezek a személyes erőfeszítések vegyítve az isteni kegyelemmel lehetővé teszik a lelki fejlődést.
10.) Példamutatás és közösségépítés
Az aszketikus élet nemcsak a saját lelki életünk előrehaladásában segít, hanem hanem másokat is inspirálhat a növekedésre. Az önmegtagadó életmód példaértékű. Ez a példa pedig erősíti a közösségi élet szellemiségét a hit és az erények gyakorlása által.