Anyaszentegyházunk október 29-én a 18 évesen elhunyt Chiara Badanora emlékezik, aki harmincnégy évvel ezelőtt, a Rózsafüzér Királynője ünnepén tért haza Megváltójához, és akit közel 15 éve a boldogok között tisztelhetünk.
Chiara Badano életét a derű és az Isten iránti feltétlen bizalom jellemezte, ami különösen betegségének idején vált nyilvánvalóvá. Súlyos szenvedései közepette is vidám és reményteli maradt, mindig bízott abban, hogy Isten tervei tökéletesek.
Chiara rendkívüli módon szerette az embereket, különösen az időseket és a gyerekeket. Még saját szenvedései idején is gyakran mosolyt csalt mások arcára, és látogatói inkább érezték, hogy belőle töltekeznek, mint hogy őt vigasztalnák.
Fiatal kora ellenére mély bölcsesség jellemezte: „Nem (csak) beszélnem kell Jézusról, hanem megmutatnom Őt a magatartásommal” – mondta egyszer. Ezt a hozzáállást mindenki érzékelte, aki kapcsolatba került vele.
Betegsége alatt sem hagyta, hogy a fájdalom eluralkodjon rajta. Megtagadta a morfium használatát, mert fontos volt számára, hogy megőrizze lelki és szellemi tisztaságát, hogy így őszinte szeretettel és erővel fordulhasson mások felé.
Halálára tudatosan készült, és temetését „nászmiseként” nevezte el, mely számára a Jézussal való találkozását jelentette. Kérte, hogy egyszerű fehér ruhában temessék el, amit ő maga választott, és arra biztatta édesanyját, hogy ne szomorkodjon, hiszen amikor egy tizennyolc éves lány megérkezik a mennybe, ott ünnepélyesen fogadják majd.
Ma tekintsünk Chiara Luce Badanóra, aki példát mutatunk nekünk, hogy mit is jelent a körülményektől függetlenül igent mondani Krisztusra.
Íme kilenc dolog, amit érdemes tudni és másokkal is megosztani Boldog Chiara Luce Badanóról:
1. Chiara Luce Badano 1971. október 29-én született Olaszországban.
2. A Fokoláre Mozgalom segített neki, hogy fiatal lányként újra felfedezze Isten szeretetét.
3. Chiara korcsolyázott és teniszezett, de szerette a hegyeket és a tengerpartot is.
4. Egyedülálló képessége volt arra, hogy meghallgassa mások kétségeit és küzdelmeit.
5. Amikor nehézségek vagy kudarcok érték, Chiara azt mondta:
„Bármikor újrakezdhetem.”
6. Chiarát 17 éves korában daganatos betegséggel diagnosztizálták (osteogén szarkóma áttétekkel). Mozgásképtelenné vált, és gyakran a hálószobájához volt kötve. Szenvedései közepette is Jézusnak élt.
„ Teérted, Jézusom: ha te ezt akarod, én is ezt akarom!”
7. Chiara haláláig minden nap magához vette az Eucharisztiát.
8. Úgy készült a halálára, mint egy esküvőre. Az utolsó szavai édesanyjához így szóltak:
„Anya, Ciao! Légy boldog, hiszen én is az vagyok."
9. XVI. Benedek pápa 2010-ben „boldoggá” nyilvánította.
