A találkozó célja, hogy párbeszédet teremtsen a különböző vallások és kultúrák képviselői között, és hozzájáruljon a békéhez, a kölcsönös megértéshez, valamint a vallási szélsőségek és az erőszak visszaszorításához.
A kezdeményezés Kazahsztán sajátos történelmi és kulturális helyzetéből fakad: az országban évszázadok óta egymás mellett élnek muszlimok, keresztények és más vallási közösségek, s a fiatal állam egyik legfőbb üzenete, hogy a
sokszínűség nem gyengeség, hanem erőforrás.
Ferenc pápa 2022-ben személyesen is részt vett a kongresszuson, amikor apostoli látogatást tett Kazahsztánba.
A hetedik kongresszus idején, szeptember 13–15. között mondott beszédében hangsúlyozta,hogy az „autentikus vallásosság” elengedhetetlen a békéhez.
Figyelmeztetett arra, hogy a vallást soha nem szabad politikai célokra használni, és nem válhat az erőszak igazolásává. A pápa szerint a vallási vezetők feladata, hogy példát mutassanak és mindig az emberi méltóság, a testvériség és a béke oldalán álljanak. Látogatása jelentős megerősítés volt a kongresszus küldetésének, amely éppen az ilyen típusú vallásközi és civilizációk közötti párbeszédet kívánja előmozdítani.
Idén szeptemberben immár a nyolcadik kongresszusra kerül sor. Az esemény szeptember 17–18-án zajlik Asztanában.
A programban plenáris ülés szerepel „A vallások párbeszéde: szinergia a jövőért” témával, amelynek központi gondolata, hogy
a vallások nem riválisai, hanem egymást kiegészítő társak lehetnek az emberiség jövőjének formálásában.
A kongresszust kerekasztal-beszélgetések és fiatal vallási vezetők fóruma egészíti ki, amely kifejezetten az új generáció felelősségére és szerepvállalására hívja fel a figyelmet.
De miért éppen Asztana ad otthont ennek a világméretű eseménynek?
Egyrészt a város maga is szimbólum: a semmiből épült fel alig 25 év alatt és rövid időn belül a modern Kazahsztán jelképévé vált. Amikor 1997-ben a fővárost Almati helyett ide helyezték át, tudatos döntés született arról, hogy Asztana a fiatal állam új arcát, nyitottságát és nemzetközi szerepvállalását képviselje.
Asztana története önmagában is figyelemreméltó. A város neve kazah nyelven egyszerűen annyit tesz: főváros.
A 20. század végén, a Szovjetunió felbomlása után Kazahsztán vezetése olyan központot akart létrehozni, amely nemcsak politikai és gazdasági értelemben jelent új korszakot, hanem kulturális és szimbolikus híd szerepet is vállal Kelet és Nyugat között.
Ma Asztana valóban úgy hat, mint Közép-Ázsia „Dubai-ja” – ultramodern épületekkel, széles sugárutakkal és monumentális terekkel, ugyanakkor sajátos, hideg éghajlattal és közép-ázsiai gyökerekkel.
A kongresszust a kazah kormány hívja össze Kassym-Jomart Tokajev elnök védnöksége alatt, aki hivatalosan is megnyitja a találkozót.
XIV. Leó pápa azonban idén nem vesz részt személyesen a nyolcadik kongresszuson.
A szervezők ugyanakkor arra számítanak, hogy XIV. Leó pápa különleges üzenetet küld, folytatva ezzel a pápák hagyományos támogatását a kongresszus iránt.
A Vatikán számára ez az első nagy vallásközi esemény XIV. Leó pápa idején és egy teljesen új pápai delegáció bemutatkozását is jelenti.
A plenáris ülésen George Jacob Koovakad bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Dikasztériumának frissen kinevezett prefektusa tart beszédet és ő fogja ismertetni a záró dokumentumot az ünnepélyes lezáráskor.
A kongresszust először 2003-ban hívták össze Nurszultan Nazarbajev elnök kezdeményezésére, amelyet az 1986-os assisi vallásközi találkozó és II. János Pál pápa 2001-es kazahsztáni látogatása is inspirált.
Azóta háromévente rendezik meg Asztanában, ahol a világ nagy vallásainak vezetői a békét és a kölcsönös megértést keresik. A Szentszék kezdettől fogva jelen van és Ferenc pápa maga is részt vett a legutóbbi, 2022-es kongresszuson.
