Ferences herceg, magyar főnemes, akit elsősorban mégis csak úgy ismerünk, mint a szegények orvosát, mint példamutató katolikus férjet és családapát.
Így lehetne összefoglalni néhány szóban azt, hogy ki is volt Boldog Battyhány-Strattmann László. De vajon mi vezette el őt odáig, hogy életszentségének elismerése után az Egyház a boldogok közé emelje?
Íme Boldog Batthyány-Strattmann László élete rövid pontokba szedve:
- Boldog Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született a Batthyány család sarjaként Dunakilitin.
- Gyermekkorát beárnyékolta édesapja távozása és édesanyja korai halála.
- Tanulmányait a jezsuiták által vezetett kalocsai gimnáziumban kezdte, majd Ungváron fejezte be.
- Kezdetben mezőgazdaságot tanult, de végül az orvosi pályát választotta, és 1900-ban szerzett diplomát.
- 1898-ban feleségül vette gróf Mária Terézia Coreth zu Coredo und Starkenberg asszonyt, akivel tizenhárom gyermeket neveltek fel.
- Felesége mély vallásossága nagy hatással volt rá, és együtt csatlakoztak a ferences harmadrendhez.
- Batthyány-Strattmann Kittsee-ben (Köpcsény) nyitott magánkórházat, ahol ingyen kezelte a szegény betegeket.
- 1915-ben a család Körmendre költözött, ahol a kastély egyik szárnyában modern szemészeti klinikát alakítottak ki.
- Híres volt arról, hogy betegeinek nemcsak testi, hanem lelki gyógyulására is törekedett, gyakran imakönyveket adott nekik.
- Élete végén húgyhólyagrákot diagnosztizáltak nála, és ennek szövődményeiben hunyt el Bécsben 1931-ben.
- Végakarata szerint a németújvári (Güssing) ferences kolostor kriptájában helyezték örök nyugalomra.
- 2003. március 23-án avatta őt boldoggá Szent II. János Pál pápa
- Emlékét számos intézmény és díj őrzi, többek között a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum és a róla elnevezett orvosi díj.
Idézetek Boldog Batthyány-Strattmann Lászlótól, amelyek hitelesen tükrözik életének és hivatásának szellemiségét
Az orvosi hivatásról és a hitről:
„Szeretem a hivatásom, a beteg megtanít Istent egyre jobban szeretni, s Istent szeretem a betegben, s a beteg többet segít nekem, mint én neki!”
A családi életről (egy nevelő így emlékezett a Batthyány családra):
„Ennyire szoros családi köteléket, ennyire szeretetteljes hangulatot és önfeledt boldogságot sehol máshol nem láttam még.”
A betegekkel való kapcsolatáról:
„...aki betegként jön el hozzám, az már a barátom, anélkül, hogy azelőtt láttam volna.”
A szegényekkel való bánásmódjáról:
„Pénzt a jómódú betegeitől sem fogadott el. Csak arra kérte őket, segítsék a szegényeket, a szegényeket pedig arra kérte, hogy imádkozzanak érte.”
Forrás: www.batthyany.at