Az esemény középpontjában a hitből fakadó tanúságtétel, az imádság ereje és a nemzeti megmaradás kérdése állt.
A megemlékezésre a Római Magyar Akadémián került sor egy konferencia keretében, melyet a Szentszéki Magyar Nagykövetség szervezett, együttműködve a Római Magyar Akadémiával és a Pápai Magyar Intézettel. Az esemény a Szentszéki Magyar Nagykövetség kiemelt szentévi programja volt.
Az esemény méltó módon kapcsolta össze a magyar egyházi és diplomáciai jelenlétet Rómában, jelezve, hogy a szentek és vértanúk öröksége nemcsak lelki, hanem kulturális és nemzeti érték is.
Fotó: Schnider Anikó
A konferencia bensőséges és ünnepélyes légkörben zajlott. A két tanúságtevő alakját – Mindszenty József bíborosét és Boldog Bódi Mária Magdolnáét – nemcsak történelmi, hanem lelki perspektívából is bemutatták, felidézve, miként válik a személyes hit közösségi örökséggé.
Vértanúság, amely életet fakaszt
Erdő Péter bíboros előadásában arra mutatott rá, hogy Bódi Mária Magdolna halála nem pusztán tragédia volt, hanem egy kegyelmi esemény is, amely környezetében megtéréseket és lelki megújulást indított el:
„Áldozata közvetlen hatással is volt környezetére, a többieket elkerülte a halálos veszedelem, családtagjai közé pedig beköltözött a hit és a szeretet. Szülei rendezték házasságukat. Az őt ismerők között elterjedt vértanúságának és életszentségének a híre. Ezért már az 1945-ös év folyamán elkezdték gyűjteni az adatokat és a tanúságokat.”
A bíboros emlékeztetett arra, hogy Mindszenty József esetében is megindultak az imameghallgatások, és bízik benne, hogy a boldoggá avatás feltételei is beteljesülnek. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Mindszenty sohasem saját dicsőségével törődött, hanem a nemzet lelki egységével és jövőjével.
„Népünk békéjéért, megmaradásáért és a szívek kiengesztelődéséért imádkozni és dolgozni ma is égetően szükséges”
– zárta gondolatait Erdő Péter.
A hit tanúságtétele nem magánügy
Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyeinek Dikasztériuma prefektusa beszédében a magyar szentek és vértanúk példáját tágabb, európai kontextusba helyezte. Szavai szerint a magyar keresztény hagyomány egyik legnagyobb ajándéka az a tanúságtétel, amely nemcsak a múltat, hanem a jövőt is formálja:
„A magyar vértanúk és hitvallók története arra tanít bennünket, hogy a keresztény tanúságtétel sosem magánügy. A hitükből fakadó szeretet tette őket a remény hirdetőivé – nemcsak saját népük, hanem egész Európa számára.”
A bíboros kiemelte, hogy a hit és az áldozat közti kapcsolat ma is időszerű:
„Az igazi tanúság nem a szavakban, hanem a cselekedetekben születik meg. Bódi Mária Magdolna és Mindszenty bíboros élete arra hív bennünket, hogy a hitünket a mindennapi szeretetben éljük meg.”
A szentek öröksége és az élő tanúság
A konferencia során több előadó – köztük Takáts István, a Veszprémi Főegyházmegye általános helynöke, Cristiana Marinelli művészettörténész és Varga Tibor László irodalomtörténész – járta körül, miként válik a szentek életpéldája élő üzenetté a mai ember számára.
Bemutatták a „Bódi Mária Magdolna öröksége” című kötetet, amely a fiatal vértanú életútját, személyes írásait és kortárs tanúságtételeket is tartalmaz. A résztvevők megtekintettek egy animációs kisfilmet is, amely modern formában idézte fel a szent életét.
A program különlegessége volt, hogy jelen volt Bódi Mária Magdolna unokahúga, Kovács Elemérné Bódi Mária, aki személyes tanúságával és családi emlékeivel gazdagította a megemlékezést.
A zárszóban Udvardy György veszprémi érsek a kiengesztelődés és a remény fontosságát hangsúlyozta:
„A szentek nemcsak múltunk tanúi, hanem jövőnk kovászai.
Amikor rájuk emlékezünk, nem pusztán hősöket ünneplünk, hanem azt az isteni szeretetet, amely képes átalakítani a világot.”
Emlékezés és küldetés
Az est végén elhangzott Bódi Mária Magdolna utolsó imája is – egyszerűségében és erejében megrendítően:
„Uram, királyom, végy magadhoz!”
A római megemlékezés így nemcsak történelmi visszatekintés volt, hanem hitvallás is: annak felismerése, hogy a magyar szentek öröksége ma is formálja a nemzet és az Egyház arcát.
A Mindszenty-bíboros által kezdeményezett „Egymillió imádkozó magyar” mozgalom szellemisége tovább él – nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt, ahol a hit és a szeretet újra képes közösséget teremteni.