A Vatikánban ismét ünnepélyes pillanatnak lehettek tanúi mindazok, akik október elején, pontosabban október 4-én ellátogattak az Apostoli Palota udvarába. Az idén huszonhét új svájci gárdista tette le esküjét, hogy hűségesen és akár életük árán is védelmezik a Szentatyát. Ez a ceremónia nemcsak a Vatikán egyik leglátványosabb eseménye, hanem mély szimbolikus jelentőséggel is bír: a világ legrégebbi és legkisebb hadserege így erősíti meg hűségét és elkötelezettségét a pápa szolgálata iránt.
Az idei eskütétel különlegessége az volt, hogy maga Leó pápa személyesen részt vett a szertartáson – ilyenre legutóbb több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1968-ban került sor, amikor VI. Pál pápa is jelen volt az eskütételen.
Leó pápa háláját fejezte ki a fiatal gárdisták bátorságáért, akik egyre nehezebb időkben vállalják a szolgálatot, és emlékeztetett: a hűség, az engedelmesség és az önzetlen szeretet ma is a keresztény tanúságtétel alapjai.
Most ejtsünk néhány szót magáról a ceremóniáról
A Svájci Gárda ceremóniáját mindig különleges rend és fegyelem jellemzi. A fiatal férfiak svájci származásúak, katolikus vallásúak, és mindannyian teljesítették hazájuk katonai szolgálatát. A szolgálatra való felvétel feltételei ma is szigorúak: a jelentkezőknek 19 és 30 év között kell lenniük, kiváló fizikai állapotban, kifogástalan erkölcsi háttérrel. Bár a Gárda kis létszámú – alig több mint 130 főből áll –, feladatuk rendkívül komoly: a pápa és a vatikáni terület biztonságának őrzése.
Kép: Daniel Ibanez
Az eskütétel során minden új gárdista kézbe veszi a zászlót, amelyen a Gárda színei láthatóak – a kék, a vörös és a sárga – mely a Medici-családra és a svájci hagyományokra emlékeztetnek. Jobb kezüket hármas ujjmozdulattal emelik fel, a Szentháromság jelképeként, majd elmondják az eskü szavait, mellyel hűséget és szolgálatot fogadnak a pápa védelmében, akár életük árán is.
Ez a gesztus a svájci gárdisták több mint ötszáz éves hagyományát idézi fel. Az első gárdisták 1506-ban érkeztek a Vatikánba, és azóta is a pápa személyes védelmét látják el. Az eskütétel időpontja eredetileg mindig május 6-a, annak az emléknapja, amikor 1527-ben, Róma kifosztásakor 147 gárdista halt hősi halált VII. Kelemen pápa védelmében. Idén azonban kivételesen októberre halasztották az ünnepséget, részben Ferenc pápa halála miatt és az új pápa választása miatt, valamint az egyházi események sűrű programja is közrejátszott.
A mostani eskütétel egyben egy új korszak kezdetét is jelzi a testület életében
A Svájci Gárda bemutatta új, modernizált szolgálati egyenruháját is, amelyet fekete gyapjúból készítettek, sárga-fehér övvel és mandzsettával díszítve – ez a ruházat a kevésbé formális eseményeken váltja fel a híres reneszánsz stílusú, kék-piros-sárga csíkos díszegyenruhát. Természetesen a hagyományos viselet megmarad az ünnepélyes alkalmakra, hiszen ez a gárdisták egyik legismertebb szimbóluma szerte a világon.
Kiemelendő, hogy a pápa beszédében arra buzdította az új tagokat, hogy szolgálatukat ne csak katonai feladatként, hanem lelki küldetésként is éljék meg. A hűség, a bátorság és a testvéri szeretet példáját adva tanúskodjanak arról, hogy az igazi erő az irgalomban és az alázatban rejlik.
A ceremónia végén a svájci himnusz hangjai töltötték be a vatikáni udvart, majd a gárdisták családtagjai is részt vehettek egy közös áldásban, amellyel a Szentatya személyesen köszöntötte az új testvéreit a szolgálatban.
A svájci gárdisták eskütétele így egyszerre volt történelmi, méltóságteljes és emberközeli esemény: egy hagyomány, amely a 16. századból egészen a 21. századba ível át, és amely ma is a hűség, a becsület és a hit erejét hirdeti a világ szívében, Róma szívében – a Vatikánban.
