Hazánkban 2024. január 25-én debütált Alejandro Monteverde megtörtént események alapján rendezett filmje, A szabadság hangja (Sound of Freedom) amerikai-mexikói akcióthriller. Már 2023 nyarán volt szerencsém az USA-ban való kint tartózkodásom alatt eredeti angol nyelvű szinkronnal megnézni a filmet. Egy szó, mint száz: mélyen megérintett.
A film főszereplőjét, Tim Ballardot a katolikus, amerikai színész, Jim Caviezel alakítja, aki leginkább a Monte Cristo grófja, vagy a Mel Gibson rendezte A passió c. filmben nyújtott alakításaival vívta ki magának a népszerűséget. A passióban a via Dolorosán keresztjét hordozó, és a Golgoták hegyén értünk kereszthalált halt Jézus Krisztust testesíti meg.
Nem elégszik meg félsikerrel
Tim Ballard ex-FBI ügynök több, mint egy évtizeden át kutatja az emberkereskedelem legsötétebb bugyrait. A Szövetségi Nyomozóiroda a családok és a gyermekek életét megrontó gyermekkereskedők és pedofilok leleplezésével bízza meg. Az olyan több milliárd dolláros üzlet, mint a nemzetközi gyermek- és emberkereskedelem, illetve a szexrabszolgaság globális szinten évente nők és gyermekek százezreit veszélyezteti és ejti rabul.
Ballard ügynök belép a bűnözők világába, hogy közéjük beépülve információkat szerezzen és kiszabadítsa az áldozatokat. Szövetségi ügynökként több, mint 200 pedofilt vadászott le. A siker ellenére az érintett gyermekek sorsa nem hagyja nyugodni, hiszen az ügynök hatóköre az emberkereskedők és pedofilok lekapcsolásával rendszerint véget is ér. Felettesétől nem kap arra felhatalmazást, hogy az elrabolt gyermekek nyomába eredjen. Ez a tehetetlenségérzet nagy bűntudattal, keserűséggel, és a szakmából való kiégéssel, kiábrándultsággal tölti el.
Miután Ballard többé már nem hajlandó megelégedni a „félsikerrel”, nemsokkal nyugdíjazása előtt úgy dönt, hogy felmond, és az emberkereskedők martalékává vált gyermekek felkutatásával fog foglalkozni. A hatékonyabb munka érdekében létrehozza az Operation Underground Railroad (O.U.R.) titkos szervezetet, hogy néhány szintén elszánt társával együtt ezen a szervezeten keresztül mentse ki a szexrabszolgának elhurcolt gyermekeket fogvatartóik markából.
Ballard előbb Hondurasban, majd Kolumbiában folytatja a rabszolgasorsra ítélt gyermekek kimentését, miután egy elrabolt testvérpár (Miguel és Roció) esete mély hatást gyakorol rá. A film végén megtudhatjuk, hogy az O.U.R. több ezer gyermeket mentett meg a globális szexkereskedelemtől, és Robin Hood-szerű módszerekre hajazva legalább annyi gyermekkereskedő elfogásához járult hozzá.
Isten gyermekei nem eladók!
A szabadság hangja c. film egyszerre mutatja be az emberkereskedelem legsötétebb borzalmait és azt a rengeteg áldozatot, amelyet a gyermekek nyomába eredő Ballard és családja kénytelen vállalni. A film drámai jelenetei úgy ábrázolják a bűnszervezetek működését, hogy elkerülik az explicit erőszakot, s inkább az érzelmi hatásokon keresztül próbálja a film fő üzenetét átadni a nézőknek.
A Sound of Freedom fontos társadalmi üzenetet közvetít, egészen sokkoló statisztikákat is bemutatva: évente mintegy 22 millió új gyermekpornográf kép kerül fel a világhálóra. Ezzel párhuzamosan (vagy ezt erősítve) pedig a nemzetközi gyermek- és emberkereskedelem egyre nagyobb üzletággá válik. Az alkotás célja, hogy felhívja a figyelmet erre a globális szintű problémára, és cselekvésre ösztönözze a nézőket és a politikai döntéshozókat egyaránt.
Ha egy mondatot kellene a filmből kiemelnem, az az előzetesben, illetve a promóciós anyagokon is megjelenő: „God's children are not for sale!”, azaz „Isten gyermekei nem eladók!” felhívás, ami eszünkbe juttatja a filmben is előkerülő szentírási idézetet:
„Aki befogad egy ilyen gyereket a nevemben, engem fogad be. De aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, akik hisznek bennem, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tenger fenekére vetnék.” (Mt18, 5–6)