XIV. Leó pápa bebizonyította, hogy a pápaság nem áll meg: április 13–23. között egy olyan intenzív apostoli utat járt be Afrikában, amely sokak szerint meghatározza majd egész pápasága irányvonalát.
Íme a részletek, amelyek megmutatják, miért volt ez több egy egyszerű diplomáciai látogatásnál:
1. Algéria: Hídépítés a keresztények és muszlimok között (Április 13–15.)
Az út Algírban indult, egy olyan országban, ahol a katolikusok kisebbségben vannak. Leó pápa nem védekezni ment, a mártírok emlékművénél hajtott fejet, elismerve mindazokat, akik életüket adták az országért.
A kulcspillanat, amikor találkozott a helyi vallási vezetőkkel, és kijelentette:
„A vallás soha nem lehet indok az erőszakra, csakis a békére.”
Ezzel folytatta a ferenci „emberi testvériség” programját, de saját, teológiailag precíz stílusában.
2. Kamerun: A fiatalok pápája és a „migráció kísértése”(Április 15–18.)
Kamerunban a Szentatya a jövőre fókuszált. A Közép-afrikai Katolikus Egyetemen tartott beszéde húsbavágó volt: arra kérte a fiatalokat, hogy ne a tengeren túli menekülésben lássák az egyetlen esélyt.
A mondat, ami betalált:
„Afrika nem egy kiaknázandó bánya, hanem egy tehetségekkel teli kert. Maradjatok, és építsétek fel a remény országát!”
A repülőgépen az újságíróknak azt is elárulta: nem politikusként, hanem lelkipásztorként van jelen, aki „szívet akar adni” a kontinensnek.
3. Angola: Helikopterrel a százezrek közé (Április 18–21.)
Angolában Leó pápa igazi világhírű fogadtatást kapott. A Muxima Mária-kegyhelyre helikopterrel érkezett, ahol több mint egymillió ember várta. A por, a hőség és a tömeg ellenére a pápa végig mosolygott.
A spirituális üzenet megható, Angola népét a „harmónia hordozóinak” nevezte. Imádkozott a családokért és a békéért, hangsúlyozva, hogy Afrika spirituális gazdagsága az a „friss víz”, amire a szomjazó Nyugatnak szüksége van.
4. Egyenlítői-Guinea: Irgalmasság a „perifériák perifériáján”(Április 21–23.)
Az út utolsó állomása, Malabo hozta el a legmeghatóbb perceket. Leó pápa meglátogatott egy pszichiátriai kórházat, ahol nem beszédeket mondott, hanem kezeket fogott és áldásokat osztott.
A záróakkord igen jelentős, a malabói stadionban tartott búcsúmisén tízezrek zokogtak, amikor a pápa kijelentette:
„Isten nem a teljesítményünket szereti, hanem minket magunkat.”
Kapocs a múlthoz: Megemlékezés Ferenc pápáról
Április 21-én, miközben Leó pápa még Afrikában volt, elérkezett Ferenc pápa halálának első évfordulója. Leó pápa a távolból is megmutatta alázatát:
A Vatikánba küldött üzenetében „misszionárius tanítványnak” nevezte elődjét, aki megtanította az Egyháznak, hogyan kell kilépni önmagából.
Ezzel Leó pápa egyértelművé tette: ő nem megtörni, hanem beteljesíteni akarja azt a reformot, amit Ferenc elindított.
Mi vár ránk júniusban?
A pihenés rövid lesz. XIV. Leó már be is jelentette következő útját: június 6–12. között Spanyolországba utazik. A választott mottója – „Emeljétek fel szemeteket” – arra utal, hogy Európában is a hit megújulását és a remény felébredését fogja hirdetni.