Alessandra vagyok, és ismertetőmmel ma egy kicsit visszaviszlek titeket a gyermek énetekhez, hiszen most a fantasztikus „Agymanók” c. animációs filmről fogunk beszélni, melyet 2015-ben adtak ki.
A film a kis Riley, egy minnesotai kislány történetét meséli el, akinek édesapja munkája miatt San Franciscóba kell költöznie családjával együtt. A költözés nagy terhet ró a kislányra, aki nem igazán tud beilleszkedni az új városba és nehezen fogadja el új életét.
Az egész sztori különlegességét az adja, hogy az összes nehézséget, félelmet és nagyobb változást, ami Riley-ban végbemegy, az ő elméjének szemszögéből kísérhetjük figyelemmel. Tulajdonképpen a film nagy része a kislány agyában játszódik, ahol az érzelmek (az Öröm, a Szomorúság, az Undor, a Félelem és a Düh) egyfajta vezérlőpultról irányítják a gyermek hangulatát. Ezen az érzelmi vezérlőpulton az 5 alapérzelem minden nap felügyeli a kislány emlékeinek kialakulását és tárolását, mindegyik a maga természetének megfelelően reagál a külvilágból érkező összes ingerre, és igyekszik fenntartani a tökéletes egyensúlyt, hogy Riley előre haladjon életében.
A nagy feszültség pillanatában azonban az Öröm és a Szomorúság elkóborol a „fejhadiszállásról”, és ekkor a helyzet kiéleződik, mert Riley-nak meg kell barátkoznia azzal a külső valósággal, amit csak a Düh, a Félelem és az Undor irányít, és elveszíti a fő emlékeit!
De a két új barát, az Öröm és a Szomorúság, akik első pillantásra annyira különböznek egymástól, mégis visszatalálnak a fejhadiszállásra. Az Öröm rájön, hogy Riley életében minden érzelem egyformán fontos, és hogy még a Szomorúság is – akit távol tartott a többi érzelemtől, hiszen mindig duzzog – fontos szerepet játszik, és felismeri azt is, hogy a legszebb fő emlékek éppen azokból a tapasztalatokból születnek, amikben egyszerre van jelen a Szomorúság és az Öröm.
Nem szabad hagynunk, hogy a nehéz időszakokban, melyeket megélünk, a félelem agyonnyomjon bennünket, és elveszítsük a reményt.
Átvészelhetjük a nehéz helyzeteket is, mégpedig azzal a tudattal, hogy semmi sincs veszve, és úgy élünk, hogy egyre inkább növekszünk imádságban, amikor bizalommal szólíthatjuk meg Atyánkat. Ő a nehéz helyzetek által is valami újat és örömtelit teremt az életünkbe.
A film meghív mindannyiunkat, hogy belsőleg megtisztuljunk mindattól, ami felesleges, és visszatérjünk az Úrhoz, életünk egyetlen Öröméhez, tiszta szívvel és megújulva a hitben.