„Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el.” (1Pt 5,8)
Szent Pio atya a 20. század egyik leghíresebb és legkedveltebb szentje. A modern egyháztörténelem szentjei közül Pio atya élete volt az egyik leginkább természetfeletti, hiszen ki volt téve a démoni erők rendszeres fizikai támadásainak.
Francesco Forgione néven született egy kis olasz földműves közösségben a 19. század végén, családja naponta járt szentmisére és imádkozta a rózsafüzért. Jézusba vetett hitében és az egyház iránti elkötelezettségében soha nem ingott meg. 15 éves korában ferences szerzetes lett, és felvette a Pio nevet.
Két évvel később aztán élete hirtelen váratlan fordulatot vett: miközben szörnyű betegségben szenvedett, intenzív lelki élményei támadtak.
Pio atya misztikus ajándékai
Az emberek többször látták őt lebegni, és rendszeresen esett extázisba..Megkapta a stigmák ajándékát, vagyis Krisztus sebei megjelentek a testén, és csodával határos módon képes volt gyónás közben olvasni az emberek lelkében.
Az egyik történet szerint egy matematikus gyónta meg bűneit Pio atyának. Bár nem mondta el, hogy matematikus, a szent valahogy mégis tudta: amikor kissé homályosan fogalmazott, hogy hányszor követett el egy bizonyos bűnt, Pio atya határozottan így szólt hozzá: „Te matematikus vagy, hagyd el a gyóntatószéket, és gyere vissza, ha tudod, hányszor követted el.”
Pio atya a bilokáció ajándékával is rendelkezett. 1950-ben például látták Pio atyát egy szerzetes temetésén a wisconsini Milwaukee-ban, pedig a szent nem hagyta el olaszországi kolostorát.
Egy beszámoló szerint Pio atya egyszer azt mondta a bilokációs képességéről: „Három dolgot tudok egyszerre csinálni: imádkozni, gyónni és körbeutazni a világot.”
Pio atya, aki démonokkal küzdött
Pio atya lelki életének legkülönlegesebb aspektusa a démonokkal folytatott kifejezett lelki harca volt.
„Pio atya igazi ellenségei a démonok voltak, akik ostromolták őt” – mondta Gabriele Amorth atya, a római egyházmegye egykori fő exorcistája. „Pio atya életében a nagy és állandó harc Isten és a lelkek ellenségei ellen folyt, azok ellen a démonok ellen, akik megpróbálták elragadni a lelkét.”
Szent Pio atya már fiatalkorában is hihetetlen mennyei látomásokban részesült, de démoni támadások is érték.
Amorth atya szerint:
„Az ördög sokféle alakban jelent meg neki: nagy fekete macskaként, vadul és fenyegetően, vagy visszataszító állatként, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy megijessze őt; meztelen és kihívó fiatal lányok alakjában, akik obszcén táncot jártak, nyilvánvalóan azért, hogy próbára tegyék a fiatal pap tisztaságát.”
„A legrosszabb azonban az volt, amikor az ördög felvette valamelyik elöljárója (tartományfőnöke vagy lelki vezetője) alakját, vagy az Úrnak, a Szűzanyának vagy Szent Ferencnek adta ki magát.”
Különösen nagy problémát jelentett az ördög ezen taktikája, vagyis, hogy jónak és szentnek mutatkozik.
Íme, hogyan tett különbséget Szent Pio atya a látomásai között:
„Észrevett egy bizonyos félénkséget, amikor a Szűzanya vagy az Úr először megjelent, amit a látomás távozásakor egyfajta békességérzet követett. Azonban egy szent alakjában megjelenő ördög azonnali öröm és vonzalom érzését váltotta ki, amit utána lelkiismeret-furdalás és szomorúság váltott fel.”
A sátán néha még fizikailag is megtámadta Szent Pio atyát. Ezt egyik paptársának címzett levelében írja le:
„Ezek az ördögök szüntelenül ütlegelnek, még az ágyról is leesem. Még az ingemet is letépik, hogy megverjenek! De most már nem ijedek meg tőlük. Jézus szeret engem, gyakran felemel, és visszahelyez az ágyra.”
Valóban, ha közel vagyunk az Úrhoz, nem kell félnünk a démonoktól.