December 7-én, szombaton egy különleges találkozóra kerül sor Rómában. Sok pap és püspök gyűlik össze a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Mi fog történni? Vajon lesz-e valami újdonság?
Nos igen, biztosan lesznek újdonságok. A találkozót, amiről beszélek, konzisztóriumnak hívják, amikor a pápa bizonyos papokat és püspököket kinevez és bíborossá kreál.
A bíboros latinul cardinalis (vö. magyar kardinális kifejezést), ami a latin cardo szóból ered, melynek jelentése tengely vagy fordulópont. Ilyen értelemben valami alapvetőt jelöl, amin minden áll vagy bukik, amin minden megfordul. És a kardinálisok, avagy a bíborosok, ha jól végzik a dolgukat, maguk is olyanok lesznek, mint egy ajtó apró „zsanérja”, ami révén az kinyílhat vagy becsukódhat: átvitt értelemben az Egyház ajtajának zsanérjaivá válnak.
A bíborosi hivatal egyike a katolikus egyház legfontosabb és legjelentősebb intézményeinek, melynek történelmi és teológiai gyökerei a kereszténység első évszázadaira nyúlnak vissza. A bíborosoknak, mint a bíborosi kollégium tagjainak fontos feladatai vannak, melyeket nemsokára látni fogunk.
Honnan ered a bíborosi hivatal?
A bíborosi hivatal eredete körülbelül a 4. századra nyúlik vissza, amikor a római egyház presbitereit egy különálló csoportként, vagyis „bíborosokként” kezdték emlegetni. Ezek a papok a pápa legszorosabb munkatársai voltak, és az évszázadok során szerepük fokozatosan alakult. Az idő múlásával a bíborosi kollégium egyre világosabb és egyértelműbb struktúrát öltött, míg végül kialakult a jelenlegi struktúra, ahol a bíborosokat nemcsak a római papok, hanem a világ valamennyi püspöke és papja közül választják, s így mintegy az egész egyetemes egyházat képviselik.
Mit csinálnak a bíborosok?
A bíborosi hivatal fő feladata, hogy segítse a pápát az egyház kormányzásában, és biztosítsa küldetésének folytonosságát. A bíborosok feladata, hogy tanácsot adjanak a pápának a nagy jelentőségű ügyekben, és részt vegyenek a konzisztóriumokon, vagyis azokon az üléseken, ahol az Egyház életét érintő fontos döntéseket vitatnak meg. Ezenkívül a bíborosi kollégiumnak döntő szerepe van, amikor szavaznak és megválasztják az új pápát (ne feledjük, amikor megválasztották az új pápát, fehér füst szállt fel a Sixtusi kápolna kéményéből), ami kiemeli az egyházi hierarchiában betöltött szerepük súlyát. Itt megemlíthetjük, hogy csak azok a bíborosok vehetnek részt a konklávén, akik nem töltötték be a 80. életévüket.
Hogyan öltöznek a bíborosok?
A bíborosok öltözetének jellegzetes színe a vörös, egészen pontosan a bíborvörös, amely mély és szimbolikus jelentéssel bír. A vörös a vér színe, ami a vértanúságot jelképezi, ill. kifejezi a bíborosok készségét, hogy a hitért és az egyházért teljesen odaadják és feláldozzák magukat. Ezt a színt hivatalosan II. Pál pápa (15. század) pápasága óta társítják a bíborosokhoz, aki a liturgikus szertartások során meg akarta különböztetni a bíborosokat a többi egyházi személytől.
Ezenkívül a vörös kalap, olaszul „berretta”, a becsület és a méltóság jelképe, így jelképezi a bíborosok feladatának jelentőségét és azt a megtiszteltetést, amit az egyház kínál a kardinálisoknak. A vörös mint megkülönböztető szín az egyház egyetemes küldetésére is emlékeztet, vagyis hogy Krisztus üzenetét elvigye minden nemzethez, amely gyakran nagy áldozatokat követel.
A bíborosi hivatal a katolikus egyház struktúrájának alapvető eleme. A bíborosok az egyház kormányzását segítik, és egyúttal felhívják a figyelmet arra az áldozatvállalásra és odaadásra, amit mindannyian vállalhatunk Istenért és a keresztény közösségért. Ezt palástjuk színei is szimbolizálják. A bíborosi cím hagyománya és jelentősége továbbra is az egyház életének fontos része, amely tükrözi az egyház egyetemes küldetését és a hit iránti elkötelezettséget.