A mai napon Dr. Habil. Toronyi Zsuzsannával és Dr. Odrobina Lászlóval beszélgettünk egy új képzésről, amely egész Európában egyedülállónak bizonyul: Összehasonlító vallástörténet - alkalmazott kulturális tanulmányok
A jelentkezés menetéről a cikk végén olvashatsz.
Hogy és mikor született meg a képzés gondolata?
A képzés ötlete akkor született meg, amikor előbb teológus hallgatóként, később a zsidó egyetem diákjaként azt láttam, hogy az ókori egyházzal foglalkozva hiányos a kép, ha nem ismerjük azt a kultúrát, azt a népet, amelyben megszületett a kereszténység (ide értem a zsidóságon kívül a római birodalmat és annak vallását is), s amely nem tűnt el jeruzsálem lerombolása után, hanem folyamatos interakcióban élt a kereszténységgel annak 2000 éves története folyamán. Ehhez az ötlethez csatlakoztak a zsidó egyetem vezetői, együtt a zsidó múzeum és levéltárral, s mivel az iszlám is komoly befolyással bírt a kereszténység alakulására, jónak tűnt, hogy ne álljunk meg a fenetieknél, hanem tanulmányozzuk az iszlámot is: a három monoteista vallást az egymással való interkakcióikban. Igy került be a Szent Atanáz Görögkatolikus Főiskola és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem mellé az Avicenna Közel-kelet Kutatások Intézete is.
Mikor kezdődött el a képzés kidolgozása?
A képzés kidolgozása három évvel ezelőtt kezdődött: heti rendszerességgel ültünk le a három intézmény képviselői, s dolgoztuk ki a programot, amiben igyekeztünk közel azonos súlyt adni a három vallás történetének és kultúrájának.
Mik voltak a legnagyobb kihívások a program létrehozásában?
Megtalálni azokat a pontokat, aspektusokat, melyek a legfontosabbak, melyek jól bemutatják a három vallás 2000 éves együttélését: negatív és pozitív oldalait is beleértve. Ehhez meg kellett határozni, hogy milyen történeti, kulturális és nyelvi alapok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az összehasonlító vallástörténeti szemlélet tudományosan is megjelenhessen.
Miért fontos a monoteista vallások közti kapcsolatok tudományos vizsgálata, saját és mások örökségének felfedezése és megismerése?
Azt látjuk, azt láttuk, hogy ha megismerjük egymás vallását, azzal jobban megértjük saját vallásunkat is.
Emellett vallási türelemre tanít, s megmutatja számunkra, hogy (főleg a sajátunktól különböző) vallások történetével is csak megfelelő tudományos alázattal szabad foglalkozni.
Hogy hat a három monoteista vallás egymásra?
Folyamatosan és állandóan. A későbbi vallások sok elemet átvettek az őket megelőzőektől: így a kereszténség s zsidóságtól, az iszlám pedig mindkettőtől, azonban ezeket az elemeket saját üzenetének felépítésére kicsit mindig átalakította. S ez az alakítás nem állt meg a vallások megjelenésével, hanem - persze sokkal észrevétlenebbül -tovább halad mind a mai napig is.
Hogyan fedezhetjük fel az örökség aktualitását? A múltbéli örökség miként léphet be a jelenünkbe?
Vallásos emberként, egy vallási közösség tagjaiként nem csupán a vallás transzcendentális elemei kell, hogy érdekeljenek minket, de meghatározza vallásos szemléletünket az a vallási kultúra is, amiben elődeink szocializálódtak, s amelyen keresztül imádták istent. Ezen vallási kultúra elemeinek a megismerése - összevetve a másik két monoteista vallással - gazdagítja tudásunkat saját vallásunkról: egyfajta önreflexióra segít.
Honnan, milyen és mennyi hallgatók jelentkezik?
Elsősorban felnőttek jelentkeztek eddig, persze van néhány nappalis korú hallgatónk is. A képzés bemeneti feltétele egy bármilyen diploma megléte, így valamilyen felsőfokú tudással már rendelkeznek a hallgatóink. A legkülönbözőbb területekről érkeztek hozzánk az első két évfolyam hallgatói: biológusok és filológusok, történészek és mérnökök egyaránt jelentkeztek a képzésre, s idén júniusban végeztek az első hallgatók.
Milyen munkalehetőségeket nyithat meg a képzés a végzett hallgatók számára?
A szaknak elvileg 5 specializációja van: vallási média és kommunikáció, vallásfilológia, valláspolitika, vallásdiplomácia és vallási örökség és vallásturizmus. Ez az öt specializáció képesíti a hallgatókat arra, hogy akár a diplomáciában, akár a politikában, akár tudósként, akár egyházi gyűjteményi dolgozóként, akár a sajtó munkatársaként vallási kérdésekben kompetens módon foglalkozhasson munkájával.
Milyen aktuális kihívásokra és helyzetekre készít fel a képzés?
A széles történeti, nyelvi és kulturális alapozás, valamint az összehasonlító tudományos szemlélet révén abban bízunk, hogy hallgatóink bármilyen, újonnan felmerülő vallási kérdés tudományos vagy kritikai megközelítésében partnerek lehessenek, s helyiértékükön kezelhessék azokat a vallási vagy vallásinak tűnő fogalmakat, melyek megjelennek mindennapi életünkben, s amelyek - mint minden más is természetesen - kompetens kezelést igényel.
Oktatóink a téma kiemelkedő szakértői: vallástörténészek és filológusok, volt és aktív diplomaták, biztonságpolitikai szakemberek, muzeológusok, levéltárosok, kommunikációs szakemberek.
Igyekeztünk megszólítani minden területről olyan szakembereket, akik nemcsak hazánkban, de nemzetközileg is ismert szaktekintélyek, s akitől nemcsak lehet, de öröm is tanulni.
PÓTjelentkezési határidő a 2025/2026. tanévre: 2025. augusztus 22.
Kattins az alábbi linkre:
Összehasonlító vallástörténet - alkalmazott kulturális tanulmányok
Designed and developed by