Vannak lelki könyvek, amelyek egy korszak lenyomatai. És vannak olyanok, amelyek korszakokat formálnak. Szent Fausztina naplója az utóbbiak közé tartozik. Most nézzük meg a történetét!
Mi történt 1931. február 22-én?
Fausztina nővér – aki ekkor a Lengyelországban található Plock kolostorában élt – esti imádság közben látomásban látta az Urat fehér ruhában. Jézus jobb kezét áldásra emelte, bal kezével mellére mutatott, ahonnan két sugár – egy halvány és egy vörös – áradt ki.
A látomásban Jézus arra kérte őt, hogy:
- fessenek egy képet erről a megjelenésről,
- írják alá: „Jézusom, bízom Benned”,
- és hirdesse a világban Isten irgalmának üzenetét.
Ez az élmény nem maradt pusztán személyes misztikus tapasztalat. Fausztina engedelmességből lejegyezte mindazt, amit átélt és hallott – ebből született meg a Napló, amely ma a katolikus lelkiség egyik legismertebb műve.
Ki volt Szent Fausztina?
Szent Fausztina Kowalska (1905–1938) egyszerű, szegény lengyel családból származott. A Boldogságos Szűz Mária Irgalmasság Nővérei Kongregáció tagja lett. Élete külsőleg nem volt rendkívüli: konyhán dolgozott, kertészkedett, portásként szolgált. Súlyos betegséggel – valószínűleg tuberkulózissal – küzdött, és mindössze 33 évesen halt meg.
Mégis, belső lelki élete kivételes mélységű volt. Lelki vezetője kérte, hogy jegyezze fel misztikus tapasztalatait. Így született meg a több száz oldalas Napló, amelyben nemcsak látomások, hanem küzdelmek, kételyek, szenvedések és mély teológiai gondolatok is helyet kaptak.
2000-ben avatták szentté, és az Isteni Irgalmasság vasárnapját – húsvét utáni második vasárnap – az egész Egyház számára ünneppé nyilvánították.
Miért jelentős a Napló ma is?
1. Az irgalmasság teológiája személyes hangon
A Napló egyik központi üzenete, hogy Isten irgalma határtalan, és különösen a bűnös emberhez hajol le. Nem elméleti fejtegetésekben, hanem személyes párbeszédekben és imádságokban bontakozik ki ez a tanítás.
Fausztina írásai hangsúlyozzák:
- a bizalom fontosságát,
- a bűnbánat és a megtérés lehetőségét,
- valamint azt, hogy Isten irgalma nem gyengeség, hanem az Ő szeretetének legmélyebb megnyilvánulása.
2. Realista lelkiség
A Napló nem idealizált szentéletrajz. Fausztina őszintén ír saját gyengeségeiről, belső sötétségeiről, lelki szárazságáról és félelmeiről. Éppen ezért a könyv hiteles: megmutatja, hogy a szentség nem érzelmi állapot, hanem kitartó hűség és bizalom.
3. Konkrét lelki gyakorlatok
A Napló nyomán terjedt el:
- az Isteni Irgalmasság képe,
- az irgalmasság rózsafüzére,
- valamint az irgalmasság vasárnapjának ünnepe.
Ezek mind olyan eszközök, amelyek a hívő embert a bizalom és a megtérés útján segítik.
Mit üzen a 95. évforduló?
Egy 1931-es kolostori este ma is hat. Egy fiatal szerzetesnő engedelmessége és bizalma nyomán milliók ismerték fel Isten irgalmas arcát.
A mai világban, amely gyakran keményen ítél és nehezen bocsát meg – akár másoknak, akár önmagának –, az irgalmasság üzenete nem veszített aktualitásából. Sőt, talán még sürgetőbbé vált.
Ezért valóban „must read” a Szent Fausztina naplója:
nem csupán egy misztikus szerzetesnő feljegyzése, hanem egy meghívás a bizalomra.