Egy technológiai forradalom közepette sok kérdés merül fel a technológia jóságával kapcsolatban. Jelenleg ezek a kérdések a mesterséges intelligencia (AI) körül forognak – és sok aggály merül fel azzal kapcsolatban, hogy a generatív mesterséges intelligencia hogyan fogja befolyásolni az Egyház szakrális művészettel kapcsolatos perspektíváját.
A ChurchPOP Julian Ahlquistet, a minnesotai Hopkinsban található Chesterton Akadémia filozófiatanárát kérdezte, aki több mint egy éve készít képeket szentekről a mesterséges intelligencia segítségével.
A hagyományos és digitális művészetben egyaránt amatőrnek számító emberként azt mondta:
„A mesterséges intelligencia egy nagyerejű eszköz, ezért jobb, ha elkezdjük megtanulni, hogyan használjuk jól és felelősségteljesen, Isten dicsőségére.”
Ahlquist és Timothy Sandquist atya, a Chesterton Akadémia egykori káplánja által készített több száz mesterséges intelligencia segítségével generált kép megtalálható „generation of the sAInts” (A szentek generációja) néven az Instagramon és a Redditen is.
St. Hippolytus of Rome
byu/nrsht ingenerationofthesAInts
Ahlquist elárulta, hogy amikor néhány évvel ezelőtt bemutatták a generatív mesterséges intelligenciát, ő és Sandquist atya úgy gondolták, hogy ez
„hatalmas változásokat hoz majd a kultúrában.”
Számtalan új lehetőségeket láttak abban, hogy ezt a technológiát a felhasználók oktatására és lenyűgözésére használják.
St. Clare of Assisi
byu/nrsht ingenerationofthesAInts
A St. Paul és a Minneapolisi érsekség a „The Catholic Spirit” (Katolikus lelkület) című újságjának nyilatkozva Sandquist atya felidézett egy esetet, amikor János evangéliumának 21. fejezetét tanította diákjainak, egész pontosan azt a részt, amikor Szent Péter kiugrik a csónakból, hogy Jézus felé ússzon.
„Nem találtam olyan jó minőségű festményt az interneten, amely ábrázolta volna azt a lelkes és gyermeki ragaszkodást, amely Pétert ilyen tettre késztette, ezért magam készítettem egyet”
– mondta Sandquist atya.
2024 februárjában Joseph Pronechen, a National Catholic Register munkatársa több olyan művésszel is beszélt, akik szakrális művészet létrehozására specializálódtak. Megvitatták a generatív mesterséges intelligenciával és a mesterséges intelligencia alapú művészettel kapcsolatos aggodalmaikat.
„A szakrális művészet egy képzett művész munkája, aki együttműködik az ihlet kegyelmével, hogy megteremtse egy természetfeletti valóság vizuális ábrázolását. A gépek tisztán anyagiak, és ezért nem tudnak megfelelni annak a kihívásnak, hogy egy természetfeletti valóságot vizuális metafora által közvetítsenek.”
– mondta Gwyneth Thompson-Briggs szakrális művész.
Kathleen Carr, a Katolikus Művészeti Intézet elnöke hasonló állásponton van.
„[A mesterséges intelligencia által létrehozott kép] (…) nem igazi művészet, mivel hiányzik belőle az emberi képzelet és beavatkozás az alkotás során. A szakrális művészet emberi törekvés és a művészek Istent tükrözik azáltal, hogy társalkotók.”
Ahlquist eltérő állásponton van.
„Úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencia tájékozott és ügyes használata képes olyan szakrális művészetet létrehozni, amely inspirálhatja az embereket. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia tájékozatlan és képzetlen használata valószínűleg az ellenkezőjét fogja elérni.”
Sandquist atya hozzátette:
„Úgy gondolom, hogy [a mesterséges intelligencia által generált képek] nagyszerűek könyvborítókhoz, promóciós anyagokhoz, weboldalakhoz, közösségi média posztokhoz és vizuális segédanyagokként a hitről szóló beszélgetésekhez és előadásokhoz.”
Ugyanakkor azt elismerte, hogy nem látja a mesterséges intelligencia által generált művészet helyét a templomokban.
„A legtöbb esetben még az ember alkotta művészet digitális másolatainak használatától is ódzkodnék. Van valami kevésbé szent az olyan művészetben, amely ennyire eltávolodott az emberi alkotótól.”
Amikor arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott művészet művészetnek minősül-e, Sandquist atya azt mondta, hogy szerinte vizuálisan nem kevésbé szép, mint a kézzel készített szakrális művészet.
St. Kateri Tekakwitha
byu/nrsht ingenerationofthesAInts
Sandquist atya ezt követően a hamis és a valódi gyémánt példáját hozta fel:
„Joggal értékeljük az utóbbit jobban, a szemmel nem látható tulajdonságai, mint például kora, tartóssága és ritkasága miatt… Nem esik nehezemre elismerni, hogy a mesterséges intelligencia által alkotott művészetből sok minden hiányzik, amit az ember alkotta művészetben értékelni lehet.”
Ahlquist így vélekedett erről a kérdésről:
„Sokan ragaszkodnak ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia alapú művészet nem művészet, hiszen állításuk szerint nélkülözi az emberi tényezőt. Én ezzel nem értek egyet, és azt mondom, hogy az emberi szakértelem több szinten is szerepet játszik.”
St. Maximus the Confessor
byu/nrsht ingenerationofthesAInts
A szükséges emberi szakértelem leírásakor Ahlquist megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia által készített művek az emberek által létrehozott, már létező művészetre támaszkodnak.
A képgeneráló technológiákhoz tartozó „prompt-ok” (utasítások) kreatív, jól átgondolt megfogalmazást és kitartást igényelnek, hogy az ember elérje a kívánt eredményt. Ahlquist arra is rámutatott, hogy mivel egyes mesterséges intelligencia által készített művek jobbak, mint mások, így óhatatlanul szükség van az emberi szakértelemre.
Sandquist atya elárulta, hogy megadható
„műfaj, stílus, világítás, hangulat és egyéb utasítások segítségével lehet az AI-t a kívánt eredmény felé terelni.”
Ami a műveik létrehozásának folyamatát illeti, megosztották velünk, hogy a Midjourney-t használják, egy mesterséges intelligencia alapú képgeneráló technológiát, amely a Discord közösségi platformon belül található.
Ahlquist elmondta, hogy az utasítások beírásakor
„olyan dolgokat adok meg, mint a korszak, ruházat, etnikum, testtartás, arckifejezés stb.”
Kifejtette, hogy néha előfordul, hogy kétszázszor kell legenerálni a képet, hogy legyen köztük egy olyan, amit posztolni szeretne. Gyakran Photoshopra van szükség az olyan részletek helyrehozásához, amelyeket a technológia nehezen hoz létre.
Végső soron ez a technológia az ő szolgálatukban áll, nem pedig uralkodik felettük – ahogy Ferenc pápa is mondta egyik imaszándékában.
Ahlquist még azt is kijelentette:
„Számomra ez a projekt valóságosabbá tette a szenteket, és ennek következtében elmélyítette a hitemet.”
Ahogy Jézus mondja: „Minden jó fa jó gyümölcsöt terem.” (Mt 7,17)
Eddig a mesterséges intelligencia nagyszerű gyümölcsöket termett ennek a két embernek.
„Tapasztalataim szerint, amikor olyan képeket készítek mesterséges intelligenciával, amelyek Istent és az ő szentjeit népszerűsítik, határozottan nem szembesülök (...) az isteni téma iránti ellenérzéssel ebben a technológiában”
– árulta el Ahlquist.
A „The Catholic Spirit”-nek nyilatkozva így zárta mondandóját:
„A katolikusoknak fel kell használniuk ezt a képalkotó technológiát, méghozzá jó célra. Ha a jó emberek nem használják helyesen, akkor a technológia a kevésbé erkölcsös emberek kezébe kerülhet, akik rossz, sőt gonosz célokra fordíthatják a mesterséges intelligenciát. Vegyük igénybe most ezt a technológiát.”