Ez az ünnep Havas Boldogasszony liturgikus emléknapja, amelynek legendája mélyen gyökerezik a keresztény hagyományban.
Egy nyári éjszaka csodája
Havas Boldogasszony tiszteletének eredete a 4. századra nyúlik vissza. Egy gazdag római házaspár – akik gyermek nélkül éltek – azt fogadta, hogy vagyonukat egy templom építésére ajánlják fel, ha megtudják, hol lenne a legalkalmasabb hely. Egy augusztus eleji éjjelen álmukban megjelent a Szűzanya, és azt kérte, ott építsenek templomot, ahol másnap reggel havat találnak.
A legenda szerint másnap, augusztus 5-én, Róma forró nyarán csoda történt: hó borította be az Esquilinus-domb tetejét. Liberius pápa is hasonló álmot látott, és a helyszínen saját kezűleg jelölte ki a templom alaprajzát. Így épült fel a mai Santa Maria Maggiore első változata – az első Mária-templom Rómában, amelyet a csodás hóesés emlékére Havas Boldogasszony templomának neveztek.
A rózsaszirmok hóesése – Mai ünneplés
Az ősi hagyomány ma is elevenen él. Minden évben augusztus 5-én különleges liturgiát tartanak a Santa Maria Maggiore-bazilikában. A főünnepi szentmise során és az esti szertartáson a templom mennyezetéről **fehér rózsaszirmokat** hullatnak alá – jelképezve a csodás nyári hóesést. A hívek áhítattal szemlélik a látványt, amely egyszerre ünnepi és bensőséges.
Az esti szabad ég alatti ünneplés során a bazilika előtti tér fénnyel és zenével telik meg. A rózsaszirmok ekkor ismét lehullanak – mintha az idő visszafordulna, és újra megélhetnénk a hóesés csodáját a forró római éjszakában. Ez a modern „hóesés” emlékeztet a hit titokzatos erejére, és arra, hogy a természet rendjén túlmutató dolgok is lehetségesek Istennel.
Havas Boldogasszony Magyarországon
Havas Boldogasszony tisztelete a középkor óta jelen van Magyarországon is. Több templom viseli a nevét – például a szeged-alsóvárosi ferences templom, a pécsi Havihegyi kápolna, valamint egyes budapesti és esztergomi templomok.
A legnagyobb hazai ünneplés a szeged-alsóvárosi Havas Boldogasszony-templomhoz kötődik, ahol 2025-ben is megrendezték a búcsút augusztus 2–3-án. A programban rózsafüzér, ünnepi szentmise, körmenet és ferences közösségi események szerepelnek.
Népi hagyományok és hiedelmek
A magyar néphagyományban Havas Boldogasszony apját munkatilalommal tisztelték meg, különösen a nők körében. Ezen a napon nem volt szabad kenyeret sütni, mosni vagy fonni, mert a Szűzanya megsértődhetett volna. A nők inkább templomba mentek, vagy otthon imádkoztak. A naphoz időjárási megfigyelések is kapcsolódtak: ha ezen a napon esett az eső, az hosszú őszre utalt.
A naptári évben Havas Boldogasszony napja egyben a nyári Mária-ünnepek sorának egyik nyitánya, amelyet majd Nagyboldogasszony (augusztus 15.) követ.
Havas Boldogasszony üzenete
Az ünnep nemcsak egy legendára emlékeztet, hanem mély lelki üzenetet is hordoz. Havas Boldogasszony tisztelete arra hív bennünket, hogy bizalommal forduljunk a Szűzanyához – különösen életünk útkereső pillanataiban. A nyári hóesés csodája azt hirdeti, hogy Isten válaszol a hívők vágyaira, és Mária közbenjárása által utat mutat azoknak, akik tiszta szívvel keresik Őt.