Ez az ünnep a Havas Boldogasszony liturgikus emléknapja, amelynek legendája mélyen gyökerezik a keresztény hagyományban.
Egy nyári éjszaka csodája
A Havas Boldogasszony tiszteletének eredete a 4. századra nyúlik vissza. Egy gazdag római házaspár – akik gyermek nélkül éltek – azt fogadta, hogy vagyonukat egy templom építésére ajánlják fel, ha megtudják, hol lenne a legalkalmasabb hely. Egy augusztus eleji éjjelen álmukban megjelent a Szűzanya, és azt kérte, ott építsenek templomot, ahol másnap reggel havat találnak.
A legenda szerint másnap, augusztus 5-én, Róma forró nyarán csoda történt: hó borította be az Esquilinus-domb tetejét. Liberius pápa is hasonló álmot látott, és a helyszínen saját kezűleg jelölte ki a templom alaprajzát. Így épült fel a mai Santa Maria Maggiore első változata – az első Mária-templom Rómában, amelyet a csodás hóesés emlékére Havas Boldogasszony templomának neveztek.
A rózsaszirmok hóesése – Mai ünneplés
Az ősi hagyomány ma is elevenen él. Minden évben augusztus 5-én különleges liturgiát tartanak a Santa Maria Maggiore-bazilikában. A főünnepi szentmise során és az esti szertartáson a templom mennyezetéről **fehér rózsaszirmokat** hullatnak alá – jelképezve a csodás nyári hóesést. A hívek áhítattal szemlélik a látványt, amely egyszerre ünnepi és bensőséges.
Az esti szabad ég alatti ünneplés során a bazilika előtti tér fénnyel és zenével telik meg. A rózsaszirmok ekkor ismét lehullanak – mintha az idő visszafordulna, és újra megélhetnénk a hóesés csodáját a forró római éjszakában. Ez a modern „hóesés” emlékeztet a hit titokzatos erejére, és arra, hogy a természet rendjén túlmutató dolgok is lehetségesek Istennel.
Havas Boldogasszony Magyarországon
A Havas Boldogasszony tisztelete a középkor óta jelen van Magyarországon is. Több templom viseli a nevét – például a szeged-alsóvárosi ferences templom, a pécsi Havihegyi kápolna, valamint egyes budapesti és esztergomi templomok.
A legnagyobb hazai ünneplés a szeged-alsóvárosi Havas Boldogasszony-templomhoz kötődik, ahol 2025-ben is megrendezték a búcsút augusztus 2–3-án. A programban rózsafüzér, ünnepi szentmise, körmenet és ferences közösségi események szerepelnek.
Népi hagyományok és hiedelmek
A magyar néphagyományban Havas Boldogasszony napját munkatilalommal tisztelték meg, különösen a nők körében. Ezen a napon nem volt szabad kenyeret sütni, mosni vagy fonni, mert a Szűzanya megsértődhetett volna. A nők inkább templomba mentek, vagy otthon imádkoztak. A naphoz időjárási megfigyelések is kapcsolódtak: ha ezen a napon esett az eső, az hosszú őszre utalt.
A naptári évben Havas Boldogasszony napja egyben a nyári Mária-ünnepek sorának egyik nyitánya, amelyet majd Nagyboldogasszony (augusztus 15.) követ.
A Havas Boldogasszony üzenete
Az ünnep nemcsak egy legendára emlékeztet, hanem mély lelki üzenetet is hordoz. A Havas Boldogasszony tisztelete arra hív bennünket, hogy bizalommal forduljunk a Szűzanyához – különösen életünk útkereső pillanataiban. A nyári hóesés csodája azt hirdeti, hogy Isten válaszol a hívők vágyaira, és Mária közbenjárása által utat mutat azoknak, akik tiszta szívvel keresik Őt.