Hol élt Mária a feltámadás után? Az evangéliumokban találhatunk néhány érdekes jelzést, amelyek eligazíthatnak bennünket az evangéliumnak e „fekete lyukában”, hiszen nincs pontos utalás arra a helyre, ahol Isten Anyja közvetlenül Fia halála és feltámadása után tartózkodott.
Csak annyit tudunk, hogy Jézus nem sokkal halála előtt az egyik apostolra bízta édesanyját, pontosabban „a tanítványra, akit szeretett” (Jn 19,26–27).
A Szentírás legtöbb szakértője ezt a „szeretett tanítványt” Szent János alakjával azonosítja, aki az egyetlen olyan apostol, aki jelen volt Jézus keresztre feszítésénél.
„Erre az Olajfákról elnevezett hegyről, amely Jeruzsálemtől egy szombatnapi járásra van, visszatértek Jeruzsálembe. Amint megérkeztek, fölmentek az emeleti terembe, ahol együtt szoktak lenni: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Alfeus fia, Jakab, a buzgó Simon és Jakab testvére, Júdás. Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt.” (ApCsel 1,12–14)
Ebből a szakaszból könnyen megérthetjük, hogy Mária az apostolokkal együtt maradhatott Jeruzsálemben. A hagyomány szerint ugyanis Mária Jeruzsálemben élte élete utolsó éveit, egészen mennybevétele napjáig, ahol az apostolok is jelen voltak, és ahol megépült a bencés szerzetesek által fenntartott Mária elszenderülése apátsági templom.
A keleti rítusú ortodox egyház is tiszteli továbbá azt a helyet, ahol Máriát vélhetően eltemették, ahol egy kis templom található az Olajfák hegye mellett. Érdekes módon mindkét hely története azt állítja, hogy ez az a hely, ahol Mária mennybevétele történt.
Mária háza Efezusban?
1891-ben egy francia apáca, Sor Marie de Mandat-Grancey, Mária nagy tisztelője annak a háznak a keresésére indult, ahol Mária élete utolsó éveit töltötte, számos szakértő kutatásait követve, akik úgy vélték, hogy Efezus városa volt Isten Anyjának utolsó lakhelye.
Van tehát egy második kutatási irány, amely ezt a török helyet azonosította, mint a Máriát befogadó utolsó lakhelyet, mielőtt ő mennybe vétetett volna.
XIII. Leó pápa Marie nővért magához hívatta, és számos francia misszionáriust kért fel arra, hogy menjenek a Közel-Keleten élő keresztény testvéreik megsegítésére. Ezután Mária nővért Izmirbe helyezték. Itt kezdte el olvasni a német misztikus, Boldog Anna Katerina Emmerick írásait látomásairól, amelyeket Mária és Szent János Jézus feltámadását követő életéről látott, és amelyek Efezus városát említik.
1891 júliusában Marie nővérből, valamint néhány papból és vezetőből álló kutatócsoport Boldog Emmerick látomásai alapján készített térkép segítségével felfedezte a helyet, ahol a ház állhatott, bár romokat nem találtak. Marie nővér később összehívott egy régészcsoportot, akik a jelzett helyen egy 1. századból származó házat és egy, a ház fölé épített 4. századi templomot fedeztek fel.
Marie nővér engedélyt kapott a terület megszerzésére. Megkérte apját, hogy utalja át számára a hely megszerzéséhez szükséges pénz egy részét; így aztán nemcsak az ásatások körüli földet vette meg, hanem az egész hegyet, amelyen a ház állt, ahol haláláig ott maradt, keresztényeket és muzulmánokat befogadva.
XXIII. Szent János volt az első pápa, aki mindörökre teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik felkeresték Mária házát, habár előtte XIII. Leó is sürgette a híveket, hogy látogassanak el erre a helyre.
Immár három pápának volt lehetősége meglátogatni Mária házát: Szent VI. Pál pápának, Szent II. János Pál pápának és XVI. Benedek pápának.
A Mária háza évente akár 1 millió látogató is számlál.
Itt találja a hivatalos honlapra mutató linket, ahol virtuális túrát tehet.
Az eredeti cikk szerzője: A ChurchPOP szerkesztősége
Fordította: Schnider Anikó
Az eredeti cikk publikálásának időpontja: 2019. június 5.