Itt és most: élj már ma a mennyországban!

Gregory Pine (USA, Szent József provincia)

Gabriele Scardocci atya Gregory Pine (USA, Szent József provincia) rendtársával beszélgetett Pier Giorgio Frassati üzenetéről.

Gondolod, hogy Pier Giorgio Frassati ma is példakép lehet a fiatalok számára, és ha igen, miért?

Úgy gondolom, igen, és pontosan azért, mert tanúja volt Isten nagylelkűségének mindannyiunk életében. Néha, amikor magunkat a szentekhez hasonlítjuk, elkeseredünk, és csalódottak vagy letörtek leszünk, amiért Isten nekünk nem adott ugyanolyan ajándékokat.

De mégis rájövünk, hogy a misztikus testben Isten minden ember számára előkészített helyet, szerepet, és ha bízunk benne és átadjuk magunkat az Ő akaratának, végül mindannyian az Ő akaratának középpontjába kerülünk. Ezt látjuk Boldog Pier Giorgio Frassati életében, és bízhatunk abban, hogy az ő imái segítségével mi is hasonló módon átadhatjuk magunkat az Ő akaratának.

Ó, ez nagyon érdekes. De gondolod, hogy Pier Giorgio Frassati élete és üzenete ma már eljutott az Egyesült Államokba és egész Európába? Mit gondolsz erről?

Természetesen, Boldog Pier Giorgio Frassati körülbelül 30 évvel ezelőtt kezdte meghódítani az amerikaiak szívét és elméjét. Ekkor kezdtek megjelenni a Frassati-társaságok és a Frassati-ifjúsági mozgalmak, ami hatalmas bátorítás. És szerintem, az embereket nem csupán szentsége vonzotta, hanem az, hogy szentségét olyan élénken élte meg, hogy tanúságtételében egyfajta vitalitást, életörömöt láttak, ami átragadt rájuk, mintha ők maguk is valami hasonló hitbeli élményt éltek volna át. Ez szerintem nagy ajándék és nagy bátorítás az Egyesült Államokban élőknek, de valójában bárhol a világon.

Mi volt az, amit Pier Giorgiótól olvastál vagy tanultál, ami megmaradt a gondolataidban vagy a szívedben?

Pier Giorgio az ajtajára a következő szavakat írta: hegyek, hegyek, hegyek – „montagna, montagna, montagna"

És szerintem van valami egyszerű abban, ahogy Isten teremtését tisztelte, különösen Isten nagyszerű, fenséges teremtését, ami szent félelmet kelt, ami egyfajta dicsőséges tiszteletet vált ki.

Tudod, Isten nem a mi játékszabályaink szerint játszik. Mi játszuk Isten játékát. De még nem ismerjük az összes szabályt. Viszont bízhatunk abban, hogy játéka csodálatos, mert a teremtésben olyan nyilvánvaló módon megnyilvánul. Így hát én is sokat tanultam abból, ahogy Boldog Pier Giorgio Frassati szerette az életet és a teremtést.

Gabriele Scardocci atya (Firenze, Róma)

Gabriele atya később arról beszélt, hogy Frassati humorral élte meg hitét, így megalapított egy olyan imaszövetséget, melynek neve – hogy kicsit viccesebb legyen a dolog, amikor beszélnek róla – épp ellentétes volt az általuk kitűzött célokkal. Amikor tehát „kétes alakokról” beszéltek, tulajdonképpen az odaadó, imádkozó keresztény társaira utalt. Ez csupán egy játék volt:

„Pier Giorgio Frassati megalapította a ’tipi loschi’ (kétes alakok) társaságát, melynek tagjai többé-kevésbé megkérdőjelezhető egyéniségek. Pier Giorgio gondolkodásának szépsége, amely nekünk is példa lehet, abban rejlik, hogy hitét képes volt szimpátiával, iróniával és humorral megélni. Ezért döntött úgy barátaival, hogy megalapítják a ’kétes alakok’ imaközösségét, egy jó céllal, de vicces névvel: ’kétes’ ember az, aki kevésbé megbízható. De még viccesebb, hogy a kétes alakok társaságának minden tagja olyan becenevet választott magának, ami ellentétes a jellemével. Így Frassati, aki szelíd és egy jószívű ember volt, a rettenetes és vérszomjas Maximilien Robespierre nevét választotta magának.

Majd Pier Giorgio eszkatologikus lelkiségéről beszélt:

„Egy eszkatologikus lelkiség, mit jelent ez? Pier Giorgio Frassati meg volt győződve arról, hogy a jó, az igazságosság és az igazság már most megvalósul, és egy szentségre vezető úton tetőzik be. Tehát kereszténynek lenni azt jelenti, hogy a jót most kell felépíteni, a mindennapi életben, azon a napon, amikor úgy gondolod, hogy minden rosszul megy. De éppen ekkor Isten arra kér, hogy a legjobbat add. És ez [Pier Giorgio] számára szociálpolitikai jelentőségű is volt, hiszen nagy figyelmet fordított a szegényekre és a rászorulókra, és ez jelentette számára, hogy már most elkezdje megélni a mennyországot."

Damian testvér (Bologna)

A Bolognából érkező Damian testvér a következőket említette jelen tapasztalatáról:

Milyen tapasztalataid vannak Rómában a jubileum során eltöltött napok alatt?

„Szép élmény volt, egy kicsit fárasztó: a napon, sok fiatal között. Megérintett [Frassati] egy mondata a templomban: »a halálom napja lesz életem legszebb napja«. Természetesen ezt helyesen kell értelmezni. Szerintem, ő a halált úgy értette, mint az örök életbe való belépés pillanatát.”

Chiara Nicosia (Bologna)

Chiara szintén Bolognából érkezett, és így számolt be élményeiről:

„Frassatiban leginkább az ragadott meg, hogy mennyire fontosnak tartotta a barátságot, az új barátságok kialakítását. [...] Frassati egy valódi példakép minden fiatal számára, de nemcsak nekik, hanem az idősebbeknek is. Imádkozzunk tehát ehhez az új szenthez.”

Pier Giorgio Frassati, könyörögj értünk!

Gabriele atya körbevezetett a Santa Maria sopra Minerva templomban, egészen Pier Giorgio sírjáig: Link

Photo Credit: Schnider Anikó