Mexikó lett a világ legveszélyesebb országa a katolikus papok számára - jelentette a Zenit hírportál. A Centro Católico Multimedial (CCM) katolikus médiaközpont statisztikái szerint a fenyegetettségi helyzet súlyos: csak ebben az évben 850 esetet regisztráltak papok elleni zsarolás és halálos fenyegetés miatt. Emellett a hatóságok országszerte 26 egyházelleni támadást dokumentáltak.
A Die Tagespost című katolikus hetilap szerint Sergio Omar Sotelo Aguilar atya, a CCM igazgatója a helyzetet az egyház „szisztematikus agresszív megfélemlítésének” nevezte. A fenyegetések a zsarolási kísérletektől az emberrablásokon át a brutális gyilkosságokig terjednek. A bűnözők néha levágott disznófejeket küldenek a lelkészeknek, hogy nyomatékot adjanak „védelmi pénz” követelésüknek.
Andrés Manuel López Obrador korábbi elnök hivatali ideje alatt (2018-2024) az erőszak új csúcsot ért el: tíz papot és egy szeminaristát gyilkoltak meg ez alatt a hat év alatt. Emellett hét püspök és hét pap élte túl az erőszakos támadásokat.
Nemzetközi összehasonlítások is megerősítik Mexikó vezető helyét a katolikus papság üldözése terén. 2005 óta 47 lelkipásztori dolgozót - köztük papokat, apácákat, szeminaristákat és laikusokat - öltek meg Mexikóban. Ezt követi Kolumbia 44 gyilkossággal 2005 óta, Brazília 28-cal, Nigéria pedig 25-tel.
A kartellek az erőszak fő elkövetői
A papság elleni legtöbb erőszakos cselekmény mögött a szervezett bűnözés, különösen a nagyhatalmú drogkartellek állnak. Sotelo Aguilar, a CCM igazgatója kifejtette, hogy a papokat azért veszik célba, mert közösségükben „társadalmi stabilizátorként” játszanak szerepet.
"Amikor megölsz egy papot, nem csak egy embert ölsz meg. Egy olyan intézményt is megtámadsz, amely egy egész közösséget stabilizál" - magyarázta Sotelo Aguilar.
A kartellek két fő okból harcolnak a papok ellen: Először is, az emberi jogokért, az oktatásért, valamint a migránsok, a nők és a gyermekek védelméért végzett munkájuk révén közvetlen ellentétben állnak a szervezett bűnözés érdekeivel. Másodszor, azt hiszik, hogy a helyi papok és egyházak olyan vagyonnal rendelkeznek, amellyel valójában nem rendelkeznek.
Csak Guerrero államban több mint 20 különböző szervezett bűnözői csoport működik. Az ország nagy részén gyakorlatilag felfüggesztették az állam erőszak alkalmazásának monopóliumát. A szakértők a mexikói állam és a drogkartellek közötti konfliktust belső háborúnak minősítették.
Kormányzati stratégiák és korlátaik
A mexikói kormány az erőszak elleni küzdelem különböző megközelítései ellenére csak korlátozott sikereket ért el. López Obrador elnök ellentmondásos megközelítést alkalmazott a szervezett bűnözéssel szemben az „ölelések, nem golyók” (abrazos, no balazos) politikájával. Ez a stratégia azonban, amely az erőszak okai elleni küzdelemre összpontosított, és nem a törvény szigorú végrehajtására, hanem szociális programokra, nagyrészt sikertelennek bizonyult.
Hatéves hivatali ideje alatt a statisztikák Mexikó újkori történelmének legmagasabb szintjét érték el, 199 621 gyilkossággal. A rivális kartellek és bandák közötti véres háború közel 200 000 emberéletet követelt.
2024 októberében lépett hivatalba az új elnök, Claudia Sheinbaum, aki más megközelítéssel próbálkozott. A Guadalupe-bazilikában bemutatta az önkéntes lefegyverzési programot, amelyet a katolikus egyház, a hadsereg, a biztonsági és a belügyminisztérium közösen hajtott végre. A kormány pénzügyi ösztönzőket kínál a fegyverek leadásáért, a fegyver típusától függően 50 és 1200 euró közötti kártérítést fizetnek.
Imádkozzunk Mexikó megtéréséért és a békéért!
(eredeti cikk: Alexander Folz/CNA Deutschland)