Július 30-án, a Szent Péter téren tartott szerdai általános kihallgatáson XIV. Leó pápa a Jézus nyilvános működéséről szóló katekézissorozat utolsó részéhez érkezett.
A Szentatya a Márk evangéliumában olvasható, süketnémát meggyógyító csoda történetén (Mk 7,31–37) keresztül elmélkedett a mai világ kommunikációs sebeiről és az elzárkózásáról.
„Ez az idő, amelyben élünk, szintén gyógyulásra szorul”
– kezdte a pápa.
Rámutatott arra is, hogy korunkat „az erőszak és a gyűlölet légköre” jellemzi, amely megalázza az emberi méltóságot. Kiemelte, hogy társadalmunk „a közösségi média kapcsolatok egyfajta bulimiájában” betegedett bele: a 'hiper-összekapcsoltság', hamis vagy torzított képek áradata, érzelmi viharokat keltő üzenetek özöne veszi körül az embert.
„Lehet, hogy ilyenkor az a vágy ébred bennünk, hogy mindent kikapcsoljunk… hogy inkább ne érezzünk semmit.”
A pápa szerint a félreértések, a szavak félremagyarázása és a csalódások miatt sokan magukba zárkóznak, hallgatásba burkolóznak.
A mai általános kihallgatáson Leó pápa külön szeretettel fordult az angol nyelvű zarándokokhoz, különösen a Ifjúsági Jubileumra érkezett fiatalokhoz, akiket arra hívott, hogy legyenek „Jézus gyógyító erejének tanúi, és vezessenek másokat is Jézushoz.” | Forrás: EWTN News
„Ebben a hallgatásban és bezárkózásban már nem vagyunk képesek egymásnak elmondani a legegyszerűbb és legmélyebb dolgokat”
– figyelmeztetett.
E helyzetre válaszul idézte Jézus és a süketnéma találkozását.
„Nem ő megy Jézushoz, hogy meggyógyuljon, hanem mások viszik oda”
– mondta, hozzátéve: a keresztény hagyomány ebben az Egyház küldetésének jelét látta, amely az embereket Krisztushoz kíséri. A történet pogány területen játszódik, „ahol más hangok igyekeznek elnyomni Isten szavát”.
Jézus „félrevonja” a beteget – ami elsőre elzárákózásnak tűnhet –, valójában azonban „intimitást és közelséget” teremt, hogy feloldja a belső falakat.
„Megérinti a fülét és a nyelvét… Nem használ sok szót; csak ennyit mond: ‘Nyílj meg!’”
– idézte a pápa, kiemelve, hogy Márk arámiul, Eph’phatha! formában is megőrzi ezt a parancsot, hogy „szinte személyesen hallhassuk az Úr hangját és leheletét”.
Fotó: Daniel Ibanez/EWTN
A Szentatya úgy magyarázta: ez a szó Jézus meghívása arra, hogy
„Nyílj meg a világnak, amelytől félsz! Nyílj meg a kapcsolatoknak, amelyekben csalódtál! Nyílj meg az életnek, amely elől eddig elmenekültél!”
– mert a bezárkózás soha nem megoldás.
A gyógyulás után a férfi nemcsak beszélni kezdett, hanem „helyesen” is beszélt.
„Talán azért hallgatott, mert úgy érezte, rosszul mondja a dolgokat, vagy alkalmatlan. Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor nem értenek meg minket”
– jegyezte meg a pápa, hozzátéve:
Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy az Úr „meggyógyítsa a kommunikációnkat”, hogy szavainkkal ne sebezzünk meg másokat.
Ugyanakkor Jézus megtiltotta a férfinak, hogy elmondja, mi történt vele. A pápa szerint ez arra figyelmeztet, hogy „a valódi Jézus-ismerethez egy út vezet: Vele kell maradni, át kell menni a szenvedésén és a kereszten. A Jézus által felkínált tanítványságban nincsenek kiskapuk”
A katekézis végén XIV. Leó pápa imára hívott „az őszinte és bölcs kommunikációért”, és azért, hogy az Egyház soha ne szűnjön meg az embereket Jézushoz vezetni, „hogy meghallják az Ő szavát, meggyógyuljanak, és maguk is az üdvösség üzenetének hordozóivá váljanak.”
A kihallgatás végén a Szentatya két külön felhívást intézett a hívekhez. Elítélte a július 26–27. éjjelén, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, Komandában történt brutális terrortámadást, amelyben több mint 40 keresztényt öltek meg imavirrasztás közben és saját otthonaikban.
„Az áldozatokat Isten irgalmába ajánlom, imádkozom a sebesültekért és a világ minden részén üldözött keresztényekért”
– mondta, sürgetve a helyi és nemzetközi vezetőket, hogy „közösen dolgozzanak az ilyen tragédiák megelőzésén.”
Végezetül megemlékezett az 1975. augusztus 1-jén aláírt Helsinki Záróokmány 50. évfordulójáról. A hidegháború idején 35 ország írta alá a dokumentumot, amely új fejezetet nyitott Kelet és Nyugat közeledésében, és megerősítette az emberi jogok – különösen a vallásszabadság – fontosságát. A pápa emlékeztetett:
„Ma, jobban mint valaha, meg kell őrizni Helsinki szellemét: kitartani a párbeszédben, erősíteni az együttműködést, és a diplomáciát tenni az elsődleges úttá a konfliktusok megelőzésében és megoldásában.”