XIV. Leó pápa egy fiatal szemeivel
A Szentatya nem a pápaság intézményét reformálja meg, hanem az istenkapcsolatunk minőségét.
A Szentatya nem a pápaság intézményét reformálja meg, hanem az istenkapcsolatunk minőségét.
Remélni annyi, mint tanúságot tenni: amikor az új életről teszünk tanúságot, a nehézségek közepette is növekszik a fény.
Álljunk meg egy pillanatra, mondjunk el egy fohászt elhunyt szeretteinkért, és kérjük a szentek közbenjárását. Fontos tudnunk: „a halál nem a vég, hanem az örök élet kezdete.”
Jézus ismerős hangja érjen el hozzánk, és érjen el mindenkit, mert ez az egyetlen hang, ami a jövőből érkezik. Nevünkön szólít, helyet készít nekünk, megszabadít attól a tehetetlenség-érzéstől, amivel kockáztatjuk, hogy lemondunk az életről.
Az igazság nem hangokon, falakon és folyosókon keresztül jut el hozzánk, hanem az emberek mély találkozásában, amely nélkül minden nevelési szándék kudarcra van ítélve.
„…tekintetetek ne a hullócsillagokra irányuljon, amik törékeny vágyakkal kecsegtetnek. Nézzetek feljebb, Jézus Krisztusra, »az igazság napjára« (vö. Lk 1,78), aki mindig vezetni fog benneteket az élet ösvényein.”