Ki volt Szent Zoerard-András és Benedek? A magyar katolikus egyház július 17-én emlékezik meg két különleges, de alig ismert szentjéről: Zoerard-András és Benedek remetékről, akiket 1083-ban avattak szentté Szent István király, Szent Imre herceg és Szent Gellért püspök társaságában. Történetüket Boldog Mór pécsi püspök örökítette meg, a kortárs bencés apátok...
Ha korábban volt lehetőséged megtapasztalni a monostori elvonulással járó békét, imádkoztad a zsolozsmát (az Egyház hivatalos napi imádságát), vagy csupán rácsodáltál egy bencés iskola szellemi örökségére, akkor már kaptál némi ízelítőt az „ősi lelki forradalom” gyümölcséből. De hol is kezdődött a nyugati szerzetesség? Szent Benedeknél, ugye? Részben. Mint oly sok...
Szent Olaf, aki korának leghatalmasabb norvég királyává emelkedett, nem önmagáért, hanem Krisztus dicsőségéért akart uralkodni.
Nézegettem a képet – egy rendkívül vidám Pier Giorgio volt rajta barátai társaságban – és elgondolkodtam a hitről, amely ezt az örömöt ihlette. Micsoda hihetetlen hit ez, hogy Isten szeretetének egyszerű reménye által feldobott, normális életet élhetünk!
„Nem a mártírok ereklyéit imádjuk, hanem annak imádása során tiszteljük őket, akinek a vértanúivá váltak” – Szent Jeromos
Ha van „dicsőséglista” vagy „Hírességek Csarnoka”, amely igazán számít: az a Mennyország. Bármennyire is nagy öröm, ha gyermekünk kitűnő tanuló, vagy sporthírességgé válik, vagy felvételt nyer egy neves egyetemre, mindez eltörpül az örök élethez képest. Egy katolikus szülő végső célja az, hogy szentet neveljen. Ez a küldetés azonban nem könnyű....
