Leó pápa 2025 májusában indított X-fiókja a cikk publikálásának idejére már mintegy 18,8 millió követőt számlál. Szent Péter 267. utódja első bejegyzését május 14-én tette közzé. Ebben a megválasztását követően, a Szent Péter-bazilika loggiájáról elhangzott első szavait idézte – azt az üdvözletet, amellyel a több mint 100 ezres, a teret és a környező utcákat megtöltő ünneplő tömeghez fordult:
„A béke legyen veletek! Ez volt a feltámadt Krisztus első köszöntése, a jó pásztoré, aki életét adta Isten nyájáért. Én is azt szeretném, hogy ez a békeköszöntés belépjen a szívetekbe, elérje családjaitokat, minden embert, bárhol is van, az összes népet az egész földön. A béke legyen veletek! Ez a feltámadt Krisztus békéje, mely egy fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és kitartó. Istentől jön, attól az Istentől, aki mindannyiunkat feltétel nélkül szeret.”
Béke: Ukrajna és Gáza
Május 14-én a Szentatya több bejegyzést is közzétett, amelyekben hangsúlyozta a béke sürgető szükségességét. Kifejezte a Szentszék készségét arra, hogy közvetítőként segítse azokat a tárgyalásokat, amelyek véget vethetnek a háborúknak. Posztjaiban Leó pápa a világ vezetőinek is üzent, határozottan felszólítva őket, hogy tegyenek lépéseket a konfliktusok befejezése érdekében, és válasszák a párbeszéd útját az erőszak helyett.
„A Szentszék kész segíteni az ellenségek találkozásában, hogy azok szemtől szemben nézhessenek egymásra, és hogy az emberek visszakaphassák azt a méltóságot, amely megilleti őket: a béke méltóságát. Szívem minden szeretetével kérem a világ vezetőit: találkozzunk, folytassunk párbeszédet, tárgyaljunk!”
„A háború soha nem elkerülhetetlen. A fegyverek el tudnak hallgatni – és el is kell hallgatniuk –, mert azok soha nem oldják meg a problémákat, csak súlyosbítják azokat. A történelemben azok maradnak fenn, akik a békét vetik, nem azok, akik áldozatokat aratnak. A másik ember nem gyűlölnivaló ellenség, hanem emberi lény, akivel beszélni kell.”
Május 28-án XIV. Leó pápa – ismét – határozottan megszólalt a világ két legsúlyosabb háborús konfliktusával kapcsolatban. A Szentatya X-oldalán megosztott bejegyzéseiben a Gázai övezet és Ukrajna civil lakosságának szenvedésére irányította a figyelmet. Különösen a gyermekek tragikus sorsa érintette meg: miközben az egyik posztban a szülők kétségbeesett kiáltásairól ír, akik halott gyermekeiket ölelve keresnek menedéket, a másikban a friss ukrajnai támadások áldozataiért ajánlja fel imáit, és a háború befejezésére, valamint a békét szolgáló párbeszéd támogatására szólít fel.
„Gázából a szülők kiáltásai egyre kétségbeesettebben szállnak az ég felé, miközben halott gyermekeik testét ölelve menedéket és élelmet keresnek a bombák elől. Ismételten felszólítom a vezetőket: azonnali tűzszünet, minden túsz szabadon bocsátása, és a nemzetközi humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartása!”
„Ukrajna népét ismét friss, súlyos támadások érték. Imáimról biztosítom az összes áldozatot, különösen a gyermekeket és családjaikat. Nyomatékosan megismétlem felhívásomat a háború befejezésére, és arra, hogy támogassunk minden párbeszédet és békét szolgáló kezdeményezést. Imádkozzunk együtt a békéért Ukrajnában és mindenütt, ahol a háború szenvedést hoz.”
MI, XIII. Leó, és Rerum novarum
Megválasztását követő első hivatalos találkozóján a bíborosokkal XIV. Leó pápa hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése korunk egyik legnagyobb kihívása, amely kihat az emberi méltóság, az igazságosság és a munka kérdéskörére egyaránt. Neve választásával – Leó pápa – XIII. Leó öröksége előtt is tiszteleg, aki a Rerum novarum enciklikával adott választ az ipari forradalom társadalmi kérdéseire. Ma a mesterséges intelligencia új „forradalma” hasonlóan sürgető erkölcsi válaszokat kíván.
E gondolatmenet folytatásaként osztotta meg a pápa a következő bejegyzést:
„A békét nem lehet az #Igazság nélkül építeni amely – keresztény hitünk szerint – nem absztrakt elvek kimondása, hanem találkozás Krisztussal. Az Igazság ad erőt ahhoz, hogy szembenézzünk korunk kihívásaival: a migrációval, a mesterséges intelligencia etikus használatával és a Föld védelmével.”
XIII. Leó pápa örökségének továbbvitele XIV. Leó pontifikátusában nem csupán a mesterséges intelligencia erkölcsi kérdéseire vonatkozik – ugyanígy visszaköszön a békéhez, testvériséghez és a katolikus egyház társadalmi tanításához való mély, prófétai elköteleződésben is. A társadalmi igazságosság pápája, XIII. Leó egykor azt kérdezte, vajon nem szűnne-e meg minden háború és térne-e vissza a béke, ha a keresztény szeretet lenne a világ uralkodó elve. Erre az örökségre utalva fogalmazott XIV. Leó egy X-bejegyzésében:
„Ez a szeretet ideje! Az evangélium szíve Isten szeretete, amely testvérekké tesz bennünket. Elődömmel, XIII. Leóval együtt ma is megkérdezhetjük: ha ez az elv uralkodna a világban, vajon nem szűnne-e meg minden konfliktus, és nem térne-e vissza a béke?” (Rerum Novarum)”
Alázatosság
XIV. Leó pápa pápaságának első pillanatától kezdve világossá tette, hogy nem uralkodni, hanem szolgálni jött, mint „Isten szolgáinak szolgája”. Az alázat nem gyengeségként, hanem erőként jelenik meg – az a lelkület, amely valódi párbeszédre, együttérzésre és közös úton járásra hív. Ez az alázatos hozzáállás hatja át társadalmi kérdésekhez való viszonyát is – legyen szó békéről, igazságról vagy akár a mesterséges intelligencia jövőjéről.
„Minden érdem nélkül választottak meg, félve és remegve úgy jövök hozzátok, mint egy testvér, aki hitetek és örömötök szolgája akar lenni, veletek járva Isten szeretetének útján, aki azt szeretné, hogy mindannyian egyetlen családban egyesüljetek.”
Szent Ágoston, Egység és Misszionárius Egyház
Szent Ágoston gondolkodása és lelkisége világosan központi szerepet tölt be XIV. Leó pápa identitásában és pápaságának szellemi irányvonalában.
Az újonnan megválasztott Szentatya megerősítette korábban, püspökké szentelésekor választott címerét és jelmondatát: „In Illo uno unum” – vagyis „Őbenne, az Egyben egyek”. A jelmondat Szent Ágoston egyik prédikációjából származik, és kifejezi azt az egység iránti vágyat, amely áthatja a pápa egész szolgálatát.
„A keresztény egység, élet és küldetés közel áll a szívemhez – ezt fejezik ki Szent Ágoston szavai is, amelyeket püspöki jelmondatul választottam: In Illo uno unum – Őbenne, az Egyben egyek. Krisztus a mi Üdvözítőnk, és Benne egyek vagyunk, Isten családja, túl minden nyelvi, kulturális és tapasztalati sokszínűségen.”
Ez az egységközpontú látásmód tükröződik vissza a május 18-i X bejegyzésből is:
„A Szentlélek világosságával és erejével építsünk olyan Egyházat, amely Isten szeretetére épül – az egység jele, misszionárius Egyház, amely kitárja karjait a világ felé, hirdeti az igét, hagyja, hogy a történelem nyugtalanná tegye, és így az emberiség összhangjának kovásza lesz.”
Szerdai általános kihallgatások
XIV. Leó pápa Ferenc pápa örökségét folytatva az eddigi három szerdai általános kihallgatáson a jubileumi év központi témájáról („Jézus Krisztus, a mi reménységünk”) elmélkedett. A Szentatya katekézisei nemcsak az evangélium mélyebb megértését segítik, hanem bátorítást és eligazítást adnak a keresztény életút konkrét kihívásaihoz is. Az alábbi három bejegyzés az Ige befogadásáról, az együttérzés elsődlegességéről és Isten ajándékozó szeretetéről tanít minket.
„Kérjük az Urat, adja meg nekünk azt a kegyelmet, hogy mindig képesek legyünk befogadni Igéjének magját. S ha felismerjük, hogy nem vagyunk termékeny talaj, ne csüggedjünk el, inkább kérjük Őt, hogy formáljon bennünket termékenyebb talajjá!”
„Az együttérzés elsősorban emberi kérdés, még mielőtt vallási ügy lenne. Mielőtt hívők lennénk, arra vagyunk meghívva, hogy emberek legyünk.”
„Isten mindenkinek oda akarja ajándékozni Királyságát, vagyis a teljes, örök és boldog életet. Jézus is ezt teszi velünk: nem állít fel rangsorokat, hanem egészen önmagát adja azoknak, akik megnyitják előtte a szívüket.”
Ferenc pápa és Laudato Si
Ferenc pápa Laudato Si’ enciklikája tíz éve jelent meg, és azóta is a környezetvédelem és az emberi felelősségvállalás sarokköveként él az Egyház tanításában. XIV. Leó pápa ennek évfordulóján arra hív bennünket, hogy újítsuk meg a párbeszédet arról, hogyan építjük bolygónk jövőjét.
„A #LaudatoSi megjelenésének tizedik évfordulóját ünnepelve Ferenc pápa enciklikája arra hív minket, hogy újítsuk meg a párbeszédet arról, miként építjük bolygónk jövőjét. Tegyük ezt egységben, a fenntartható és átfogó fejlődést szem előtt tartva, és gondosan óvva a közös otthont, amelyet Isten bízott ránk.”
Sebzett Egyház, Sebzett Emberiség
A pápasága alatt gyakran visszatérő motívumként XIV. Leó az Egyházat nem tökéletes intézményként, hanem sebzett közösségként látja, amelynek hitelessége éppen törékenységében rejlik. Május 31-i bejegyzésében hangsúlyozza: a világ sebein csak akkor tudunk gyógyítani, ha életünk átlátható, látható és hiteles tanúságtétellé válik.
„Együtt újjáépítjük a sebzett Egyház hitelességét, amelyet a sebzett teremtett világba és a sebzett emberiséghez küldtek. Nem vagyunk még tökéletesek, de hitelesnek kell lennünk: életünknek átláthatónak, láthatónak és hitelesnek kell lennie!”
Házasság és Család
Június 1-jei posztjában a Szentatya a házasság szerepét emeli ki mint Isten szeretetének befogadó és közvetítő szövetségét.
„Mai világnak szüksége van a házasság szövetségre ahhoz, hogy megismerje és befogadja Isten szeretetét, és hogy legyőzze azokat az erőket, amelyek szétzilálják a kapcsolatokat és a társadalmakat – a házasság egységet teremtő és megbékélésre hívó ereje által.”
A Szentatya a családról szóló bejegyzésében a hit továbbadásának egészen konkrét, bensőséges valóságát emeli ki.
„A hit a családban együtt öröklődik az élettel, nemzedékről nemzedékre. Úgy adjuk tovább, mint az asztalnál megosztott ételt és a szív szeretetét. Ezért a család kiváltságos hely arra, hogy találkozzunk Jézussal, aki szeret minket, és mindig a javunkat akarja.”
XIV. Leó pápa első hónapja nem csupán ünnepélyes bemutatkozás volt, hanem világos és határozott iránykijelölés. Már eddigi megszólalásaiban, katekéziseiben és közösségi médiás bejegyzéseiben is érzékelhető: új pápaság kezdődött, de talán még ennél is többről van szó. Egy korszakváltás első jeleit látjuk.
A Szentatya hangja prófétai, mégsem harsány. Jelenléte alázatos, de egyáltalán nem félénk. Üzeneteinek súlya abból fakad, hogy nem önmagára, hanem Krisztusra irányítja a figyelmet, és olyan témákra, amelyek a mai ember szívét és lelkiismeretét egyaránt érintik.