Valószínűleg már hallottál az Isteni Irgalmasság-áhítatáról, de azt tudtad, hogy az 1960-as években néhány évre tiltó listára került?
Az Isteni Irgalmasság képei világszerte láthatóak a templomokban, az Isteni Irgalmasság rózsafüzére nagyon népszerű, és az Isteni Irgalmasság vasárnapja az Egyház hivatalos ünnepe. Az áhítat alapítóját, Szent Fausztina Kowalskát ráadásul szentként tisztelik.
De ez nem volt mindig így. Ami azt illeti, az áhítatot hosszú éveken át tiltották, és majdnem végleg odalett. Csak az imának, a kitartásnak és az isteni gondviselésnek köszönhetően tért vissza a gyakorlatba.
Az Isteni Irgalmasság-áhítata elterjed a világban
Az Isteni Irgalmasság-áhítata, ahogyan azt ma gyakoroljuk, Szent Fausztina Kowalskától, egy lengyel apácától származik, aki a 20. század elején élt. Azt állította, hogy rendszeresen vannak látomásai Krisztusról és a szentekről, és hogy magától Jézustól kapta az áhítat részleteit.
A látottakat és hallottakat leírta naplójába, amely magyarul is elérhető. Címe: „Napló – Isten Irgalma a lelkemben.”
Apácatársait figyelmeztette, hogy nagy háború közeleg és imádkozzanak Lengyelországért. 1938. október 5-én, 33 éves korában halt meg.
Egy évvel később Németország lerohanta Lengyelországot. Az Isteni Irgalmasság-áhítatának nyilvános használatát elsőként Jałbrzykowski vilniusi érsek engedélyezte, akit lenyűgözött jóslatának pontossága.
Az áhítat gyorsan elterjedt egész Lengyelországban, hiszen erőt és inspirációt adott a háború szörnyű évei alatt. 1941-re az egész világon elterjedt, és a háború ellenére eljutott - többek között - az Egyesült Államokba is.
A lengyel Michał Sopoćko atya, Szent Fausztina lelki vezetője, ihletet kapott arra, hogy az áhítathoz kapcsolódó szerzetesi kongregációt alapítson.
A háború végével az áhítat még gyorsabban terjedt. 1951-re, mindössze 13 évvel Szent Fausztina halála után, Lengyelországban már 150 rendházat, templomot, intézményt és kegyhelyet szenteltek az Isteni Irgalmasságnak.
1955-ben egy lengyel püspök XII. Pius pápa jóváhagyásával szerzetesi kongregációt alapított, amelynek célja az áhítat terjesztése volt. XII. Pius pápa 1956-ban megáldott egy Isteni Irgalmasság kegyképet, és világszerte számos püspöknek engedélyezte, hogy áldását adja az áhítatról szóló írásokra. A Vatikáni Rádió is elkezdte népszerűsíteni az áhítatot a műsoraiban.
A „tiltás két évtizede”
Az egyházi hierarchiában azonban nem mindenki támogatta az áhítatot. Alfredo Ottaviani bíboros, a Szent Officium (Szent Hivatal, a Hittani Kongregáció elődje – a Vatikán teológiai felügyelő részlegének) vezetője megpróbálta meggyőzni XII. Pius pápát, hogy írja alá Szent Fausztina műveinek elítélését, de ő ezt elutasította.
Amikor 1958-ban megválasztották XXIII. János pápát, Ottaviani bíborosnak újabb esélye nyílt. A bíboros nem sokkal az új pápa megválasztása után felvette Szent Fausztina műveit azon könyvek listájára, amelyek betiltását fontolóra kell venni.
1959. március 6-án a Szent Officium végül kiadott egy dokumentumot, amelyben megtiltotta „az Isteni Irgalmasság iránti áhítatot népszerűsítő képek és írások használatát a Fausztina nővér által javasolt formában.”
Úgy tűnt, hogy Szent Fausztina Isteni Irgalmasság iránti áhítatának vége lehet.
Az Isteni Irgalmasság áhítatának újabb vizsgálata
A lengyel népet – beleértve a papság nagy részét is – letaglózta a hír. Köztük Karol Wojtyłát (a későbbi Szent II. János Pál pápát), aki az egyházi hierarchia „feltörekvő csillaga” volt. Részt vett a II. vatikáni zsinat több kulcsfontosságú dokumentumának kidolgozásában, és 1964-ben, viszonylag fiatalon, 43 évesen Krakkó érsekévé nevezték ki.
Egy éven belül, miután új pozícióját elfoglalta, a Vatikán jóváhagyásával újabb vizsgálatot indított Szent Fausztina műveinek ügyében.
Wojtyła felfedezte, hogy Szent Fausztina műveinek korábbi elítélése leginkább annak volt köszönhető, hogy a Vatikánban nem az eredeti lengyel nyelvű szövegeket olvasták, hanem hibás francia és olasz fordításokat.
Végül 1978 áprilisában, az Isteni Irgalmasság-áhítat támogatóinak két évtizedes munkáját és imáját követően a Vatikán visszavonta Szent Fausztina műveire vonatkozó korábbi tilalmat! A katolikusok világszerte örültek!
Alig néhány hónappal később, az akkor már bíboros Wojtyłát, a kezdeményezés vezetőjét pápává választották, II. János Pál néven.
Szent II. János Pál pápa 1993-ban boldoggá, 2000-ben pedig szentté avatta Fausztinát. A húsvét utáni első vasárnapot a lengyel pápa az Isteni Irgalmasság vasárnapjává nyilvánította. Szent Fausztina és az ő látomásai teljes mértékben igazolást nyertek, és az egész világra eljuttatták Isten végtelen irgalmának üzenetét.
Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk, és az egész világnak!
Az eredeti cikk szerzője: a ChurchPOP szerkesztősége
Fordította: Káplán Áron, ChurchPOP Magyarország
Az eredeti cikk piblikálásának időpontja: 2024. április. 2.