Az október 28-i vatikáni sajtótájékoztató után rövidesen megjelentek a közösségi hálón a szentév kabalafigurájával kapcsolatos első pozitív és negatív visszajelzések, de beizzították a motorjaikat az internet mémgyárosai is, akik a legkülönfélébb szituációkba képzelték bele a szentév már-már hősként tisztelt karakterét.
Az olasz Simone Legno illusztrátor anime-stílusban tervezett Luce-je (olaszul fényt, fényességet jelent), talán sokakban feleleveníti a nemzetközi sportesemények, mint például a labdarúgó-világ vagy európa bajnokságok azon hagyományát, miszerint a rendező országnak elő kell rukkolnia egy kabala figurával, amely hitelesen képviseli az adott nemzet kultúráját, sajátos névjegyeit.
A Vatikán, a foci vb-k házigazdáihoz hasonlóan a kabalafigurával elsősorban a 2025-ös szentév alatt a világ számos pontjából Rómába zarándokoló gyermekeket igyekszik hathatósabban megszólítani. A jubileumi szentév hivatalos honlapján megjelent cikkből ugyanakkor az is kiderül, hogy a karakter megalkotásakor a fiatalabb generációk elérése mellett „a nemzedékek közötti párbeszéd előmozdítása” is a célok között szerepelt.
Luce és társai
A kék hajú, sárga – a jubileumi szentév logójával ellátott – esőkabátba és zöld, sáros csizmába öltöztetett, nyakában rózsafüzért megidéző missziós keresztet hordó, kezében zarándokbotot tartó Luce egy zarándoklány, aki tükrözi
„a fiatalok körében különösen népszerű popkultúrát, s hordozza a remény és az elfogadás üzenetét.”
Bár egyesek az angol „creepy” (hátborzongató, ijesztő) szóval illették a kabala figura hatalmas, kék, az El Camino zarándokút kagyló szimbólumával díszített szemeit; a szentév hivatalos honlapján arról olvashatunk, hogy „Luce ragyogóan fénylő szemei: a minden zarándok szívében megszülető reményt szimbolizálják, megtestesítik a spiritualitást és az istenivel való kapcsolat iránti vágyat” valamint „a béke és testvériség egyetemes üzenetének emlékeztetőiként szolgálnak”.
Simone Legno a kabalafigura tervezője és a „tokidoki” popkultúra-márka olasz társalapítója nem hagyta társak nélkül a zarándoklányt: megalkotta Fe és Sky, valamint a rózsaszín hajú Xin figurákat is, akiket Luce sárga dzsekijéhez hasonlóan szintén élénk színű (zöld, kék és piros) kabátokkal ruházott fel.
Legno bevallotta, hogy egész életében szerette a japán popkultúrát. Így talán érthető, hogy Luce és barátai miért anime-stílusban készültek.
Luce kapott hideget-meleget,... és mémeket
A hivatalos bejelentés után az internetet ellepték a japán rajzfilm mesék szereplőire hajazó Luce és zarándoktársait megillető egyaránt pozitív és negatív kritikák, reakciók.
„A hit találkozik az animével, miután a katolikus egyház bemutatta Luce-t, az új kabalafiguráját. Ez egy győzelem a Vatikánnak.”
„Még csak nem is vagyok katolikus, de szeretem Luce-t.”
„A diákjaim azért kedvelik Luce-t, mert rezonál a már meglévő érdeklődési körükre. A keresztények mindig is így érintkeztek a kultúrával. Építsd ki a közös érdeklődés hídját, és aztán evangelizálj. Pál ezt tette a pogány görögökkel, ezt elméletben meg lehetne tenni az anime kultúrával is.”
„A kabalafigura nem új koncepció, de használata nagy változást tükröz abban, ahogyan a hagyományos intézmények ma a fiatalabb célközönséget próbálják megszólítani, bevonzani és az ő irányukba kommunikálni.”
Sokan, többek között az egyébként tradicionalista gondolkodó katolikus, Michael Knowles, a The Daily Wire műsorvezetője is támogatta Luce-t.
Nem mindenki tekint azonban úgy Luce-re, mint aki hathatós szerepet töltene be a különféle kultúrák és generációk közötti hídak építésében.
Többen megkérdőjelezték egy anime-stílusú kabalafigura szükségességet, ami szerintük merőben elrugaszkodik az Egyház szentjeinek példáját előtérbe helyező több évszázados hagyománytól.
„Ha már mindenképp „kabalát” akartok, akkor legyen Maria Goretti, legyen Assisi Szent Ferenc, legyen Jeanne d'Arc, Michael McGivney és Carlo Acutis... ennyi valódi szent mellett minek nekünk egy rajzfilmfigura?”
„Egykor az Egyház a áhítat világítótornya volt, amely nemzedékeket inspirált a Pieta szépségével, a katedrálisok magasba törő pompájával és a földi hatalmakkal dacoló szentek történeteivel. De most? Most meg itt van nekünk Luce, egy kék hajú, kagylószemű, zöld csizmás, sárga esőkabátos rajzilmkabala.”
„Ékszerként hordja a rózsafüzért, annak ellenére, hogy az évszázados hagyomány szerint az imádság eszköze, nem pedig dísztárgy. De hé, kinek van szüksége hagyományra, ha egyszerűen beleolvadhatunk a modern divatba?”
„A szenteknek és a mártíroknak nem volt szükségük kabalákra – ők voltak a kabalák. Talán ahelyett, hogy megpróbálna minden modern trendnek megfelelni, az Egyháznak vissza kellene térnie ahhoz, ami időtlenné tette. A művészet, a hit, a misztérium, amihez nem kell rajzfilmfigura, hogy élőnek érezzük. Kérdem én: Az életszentséghez közelítünk, vagy csak... egy arculatváltáshoz?”
Sokan kérdőre vonták a Vatikán azon döntését is, hogy Simone Legno illusztrátor személyében egy olyan alkotót bízott meg a 2025-ös jubileumi szentév kabalafigurájának megtervezésével, aki a Catholic Vote szerint korábban a pride hónaphoz kapcsolódó meglegfelvonulások támogatásában és szexuális játékok tervezésében is szerepet vállalt.
Nem véletelen, hogy a közösségi média egyes felületein nagy vitákat generáló Luce az internet mém-mestereit is arra inspirálta, hogy futószalagon kezdjék el gyártani a kabala figurát ábrázoló legkülönfélébb mémeket.
Kritika ide vagy oda, a Vatikán továbbra se vonta ki a forgalomból Luce-t és társait. A kabalafigura nemrégiben az olaszországi Toszkánában megrendezett Lucca Comics & Games találkozón mutatkozott be, jövőre pedig a japán Oszakában megrendezésre kerülő Expo 2025 kiállításon is ott lesz.
Maga a jubileumi év a római Szent Péter-bazilika Szent Kapujának 2024. december 24-én, karácsony szentestéjén történő megnyitásával veszi kezdetét. Az Örök Város várhatóan mintegy 30 millió zarándokot fogad a szentév 2026. január 6-i ünnepélyes lezárása előtt.