Mégis mi különbözteti meg a keresztet a feszülettől?
A feszület csodálatos módon képes emlékeztetni bennünket Krisztus kínszenvedésére, halálára és feltámadására, amelyek mind-mind katolikus hitünk központi elemeit alkotják.
De feltűnt már neked, hogy a feszület – egy „közönséges” kereszttel ellentétben – nem egy egyetemesen elfogadott szimbóluma a kereszténységnek?
A katolikusok és a protestánsok közötti számos különbség közé tartozik a feszület versus kereszt használata.
A feszület magába foglalja a megfeszített Krisztus testének, a korpusznak ábrázolását egy keresztre szögezve, míg ezzel szemben az egyszerű kereszt önmagában, a korpusz nélkül is már egy ábrázolásként szolgál.
A feszület jelenléte továbbra is figyelemre méltó különbség a katolikus templomok és a keresztény gyülekezetek, istentiszteleti helyszínek között.
Monsignor Charles Pope az Our Sunday Visitor weboldalán adott némi hátteret a feszület és kereszt ábrázolások közötti különbségről:
„Ami a protestánsok körében feltehetően az egyszerűsítés kedvéért indult el, az egyeseknél egy bizonyos teológiai állásfoglalássá fejlődött, akik a közönséges keresztet arra használták, hogy hangsúlyozzák, hogy Jézus feltámadt, és már nincs a „keresztre szögezve”. Közülük sokan úgy vélték, hogy a kereszt most már üres, és a kereszt ábrázolásoknak is így kellene kinézniük. Voltak, akik odáig mentek, hogy azt mondták, a katolikusok szerint Jézus még mindig a kereszten van. Ez természetesen nem igaz. Teljesen tudatában vagyunk és minden vasárnap ünnepélyesen megvalljuk a Hitvallásban, hogy Jézus feltámadt a halálból és dicsőségben ül az Atya jobbján. A feszület a mi Megváltónk, Jézus kínszenvedésének eseményét ábrázolja, egy egyszeri, örökre szóló és tökéletes áldozatot (vö. Zsid 10,14), amely ugyan átível az idő és tér határain, mégis beteljesedett.
A katolikus liturgiában kötelező a feszület (nem pedig egy egyszerű kereszt) használata mind a körmenetek során, mind az oltáron elhelyezett kereszt tekintetében. Ennek oka, hogy a szentmise Jézus keresztre feszítését teszi jelenvalóvá.”
Protestáns testvéreink közül sokan ezt a különbséget mélyen aggasztónak tartják – annak jeleként, hogy a katolikusok elutasítják a feltámadást, vagy Jézust a „kereszten akarják tartani”.
Ez azonban nem is állhatna távolabb az igazságtól.
Ehelyett katolikusként Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának teljes történetére összpontosítunk. Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük (1Kor 1,23).
Mary Beth Kremski a Catholic Answers munkatársa felajánlotta a saját nézőpontját a kérdéssel kapcsolatban:
„Azért ragaszkodik a katolikus egyház a feszülethez, hogy elkerülje a feltámadás kérdéskörét? Gondoljunk csak bele: Az én protestáns gyülekezetemben anno egy napig ünnepeltük a húsvétot. A katolikus egyház ezzel szemben 50 napig ünnepli a húsvétot – ide nem számolva az év minden vasárnapját, amelyeket „kis” húsvétnak tekintenek. A szentmise soha nem mulasztja el Krisztus feltámadását hirdetni. Az Egyház napi imája, a zsolozsma (az imaórák liturgiája) pedig tele van a szentírási idézetekkel és a feltámadásnak örvendező imákkal.
Az az elképzelés, hogy a katolikus egyház lekicsinyli a feltámadás valóságát, olyan nyilvánvalóan téves, hogy bárki minimális erőfeszítéssel leleplezheti ezt a tévhitet. Azonban jómagam és protestáns társaim nem tettük meg ezt az erőfeszítést. Ehelyett azt vallottuk, hogy ismerjük a válaszokat, mielőtt feltettük volna a kérdéseket.”
A feszület egy fizikai emlékeztetőjelként szolgál mindannyiunk számára. A feszület emlékeztet bennünket Isten végtelenül irgalmas szeretetére, aki még a legkegyetlenebb szenvedést is magára vállalta azért, hogy minket megszabadítson a bűn rabságától.
„Nehéz pillanataimban fel fogok nézni a keresztre feszített Jézus csendes Szívére, a feltörő lángok között pedig Irgalmas Szívéből a harchoz erő és hatalom áramlik belém.” – Szent Fausztina Kowalska nővér (Napló, 906)
Erről a szentáldozatról, amely megmentett bennünket bűneink következményétől, soha nem szabad elfeledkeznünk, vagy azt különválasztanunk a feltámadás dicsőségétől. A megváltás misztériuma egy egységet alkot: ahogy nincs feltámadás kereszt nélkül, úgy Krisztus kereszthalálának sincs értelme, ha azt nem a feltámadás valóságán keresztül szemléljük.
Az eredeti cikk szerzője: Caroline Perkins
Fordította és szerkesztette: Pulay Domonkos
Az eredeti cikk publikálásának dátuma: 2024. április 18.