Amikor beköszönt a júniusi kánikula, Rómában lelassul az élet, és a Vatikán megszokott ritmusa is megváltozik. Sokan azt gondolják, hogy a nyár a pápák számára is a teljes pihenésről szól, de XIV. Leó pápa idei menetrendje (június 1. és augusztus 31. között) bebizonyította: a pásztori gondoskodás nem ismer nyári szünetet.
JÚNIUS: A fiatalok, a kispapok és a globális béke hónapja
A nyár első hónapjában XIV. Leó pápa nem lassított, a Vatikánban egymást érték a kiemelt audienciák és a fontos üzenetek. A Vatikán falai között a június a diplomáciai erőfeszítésektől volt hangos. A Szentatya több nemzetközi delegációt és államfőt fogadott (különös tekintettel a Közel-Keletről és a konfliktus sújtotta övezetekből érkező vezetőkre). Üzeneteiben többször felszólította a világvezetőket:
„A fegyverek ropogása helyett a párbeszéd hangjának kell győznie!”
Június elején a pápa a Rómában tanuló nemzetközi kispapokhoz és szemináriumi elöljárókhoz szólt. Kihangsúlyozta, hogy a modern világban a papoknak Krisztus élő jelenlétét kell megmutatniuk. Arra buzdította őket, hogy a tanulmányok mellett soha ne hanyagolják el a személyes imát.
Júniusban a szerdai általános kihallgatások még teljes gőzzel zajlottak a Szent Péter téren, ahol a pápa ezreket köszöntött, kiemelve a családok és az idősek társadalmi szerepét.
JÚLIUS: Castel Gandolfo nyugalma, csendes elvonulás és a Teremtett Világ
Júliusban a pápai hagyományoknak megfelelően a szerdai általános kihallgatások szüneteltek. A hőség elől a pápa a Rómától nem messze fekvő, gyönyörű Castel Gandolfo-i pápai rezidenciára vonult vissza.
Castel Gandolfo évszázadok óta a pápák nyári menedéke az Albani-tó felett. XIV. Leó itt töltötte a július jelentős részét, kihasználva a jóval hűvösebb klímát és a pápai kertek csendjét a lelki feltöltődésre és a csendes imádságra. Bár a nyilvános audienciák szüneteltek, a pápa Castel Gandolfóból is dolgozott: előkészítette az őszi megnyilatkozásait, egyházi dokumentumait és a közelgő események beszédeit.
A vasárnapi Úrangyala (Angelus) imádságok során a pápa a szokásokhoz híven Castel Gandolfóban fogadta a zarándokokat. Beszédeiben rendszeresen kitért a nyári hőség által sújtott szegényekre, a hajléktalanokra és a magányos idősekre, kérve a híveket, hogy felebaráti szeretettel figyeljenek rájuk a szabadságok ideje alatt is.
A természet közelségében kiadott üzeneteiben a pápa többször érintette a teremtésvédelem témáját, emlékeztetve mindenkit, hogy a föld nem a mi tulajdonunk, hanem Istentől kapott közös otthonunk, amellyel felelősen kell gazdálkodnunk.
AUGUSZTUS: San Marino-i apostoli látogatás és Nagyboldogasszony ünnepe
Az augusztus hozta el a nyár legmozgalmasabb és leglátványosabb eseményeit XIV. Leó pápa számára.
Augusztus végén a Szentatya lelkipásztori látogatást tett a San Marino-i Köztársaságban. A látogatás során találkozott a helyi egyházi és állami vezetőkkel, valamint a fiatalokkal. Beszédében kiemelte a kicsiny állam történelmi keresztény gyökereit és a szabadság eszményét, hangsúlyozva:
„A valódi szabadság nem a korlátlanságban, hanem az igazságban és a szeretetben való szolgálatban gyökerezik.”
Szűz Mária mennybevétele ünnepén (augusztus 15, Nagyboldogasszony) a pápa különleges üzenetet intézett a világ híveihez. Máriára mint a remény és a végső célunk útmutató csillagára mutatott rá, aki a földi élet küzdelmei után megmutatja nekünk a mennyei dicsőség útját.
Augusztusi megnyilatkozásaiban a pápa – reagálva a világban zajló eseményekre – élesen elítélte a „közömbösség kultúráját”, amely elfordítja a fejét a szenvedők, a menekültek és a szegények elől.
A nyár utolsó napján (augusztus 31-én) a Vatikán közzétette a pápa szeptemberi imaszándékát. XIV. Leó a vizek és az óceánok védelmét helyezte a középpontba, felszólítva az emberiséget a környezeti rongálások megbánására. Üzenete szerint még nem késő összefogni a teremtett világ megóvásáért, és a tiszta ivóvízhez való jog minden ember alapvető joga.
XIV. Leó pápa nyara megmutatta, hogy az imádság, a szociális érzékenység és az evangélium hirdetése nem évszakhoz kötött. Akár Castel Gandolfo csendjében, akár a San Marino-i utcákon, a Szentatya folyamatosan Krisztus jelenlétét vitte az emberek közé.