Egy új tanulmány az első átfogó empirikus bizonyítékot szolgáltatja arra, hogy a rózsafüzér imádság pozitív hatással van a mentális egészségre. A különböző európai egyetemek tudósai által végzett nemzetközi kutatás dokumentálja, hogy a ritmikus imák hogyan oldják a feszültséget: elősegítik az érzelmi stabilitást és a belső béke egy holisztikus formáját teremtik meg.
A tanulmányban – melynek címe: "Még mindig aktuális a rózsafüzér? (Exploring its Impact on Mental Health and Well-Being" - 361 embert vizsgáltak. A mintát lánc- vagy hálózati módszerrel gyűjtötték össze, olyan emberekkel kezdve, akik katolikus mozgalmakban és csoportokban rendszeresen tevékenykednek. A résztvevők 92 százaléka a Római Katolikus Egyházhoz tartozott, a minta 61 százaléka nő volt.
Az eredmények azt mutatták, hogy a rózsafüzér imádkozása pozitív, mérsékelt korrelációt mutat számos változóval, például a depresszió csökkentésével, az empátia növelésével és a vallási küzdelmek csökkentésével. A legtöbb résztvevő az imát nyugtató és pihentető gyakorlatként élte meg, amely lelassítja a légzést és a tudatosságot az imagyöngyökre összpontosítja az ima közben.
Christian Spaemann pszichiátriai nézőpontja
Christian Spaemann osztrák pszichiáter és pszichoterapeuta több évtizedes klinikai gyakorlatából megerősítheti ezeket a megállapításokat. Míg sok modern, nem keresztény meditációs gyakorlat a semlegességet és a távolságtartást hangsúlyozza, addig a rózsafüzér valami személyes és kapcsolati jellegű dolgot nyit meg.
"Természetesen a rózsafüzérben a szeretetet egészen másképp élhetjük meg, mint a személytelenebb mantrákban. Arról van szó, hogy megnyitjuk a szívünket a mennyei Anya előtt. Ettől azonban a nyugati világban általában elég távol állunk" - magyarázta Spaemann a Die Tagespost című katolikus hetilapnak.
Spaemann hangsúlyozta, hogy tapasztalatai szerint a tartós megnyugvás a szeretet révén érhető el, még a csecsemőknél is. Ahhoz, hogy az ember valóban megtapasztalja a szeretetet, és képes legyen azt belsőleg elfogadni, természetesen meg kell nyugodnia, és be kell kapcsolódnia a közösségbe, ami egy körforgást alkot.
A pszichiáter a rózsafüzért egyetemes emberi ritmusnak tekinti, mivel a legtöbb nagy vallás tartalmaz imagyöngyöket vagy ismétlődő ritmusú énekeket. Véleménye szerint ez mély pszichológiai, sőt fiziológiai húrokat érint az emberekben, és emlékeztet az édesanya szívverését hallgató gyermek eredeti vigasztalására. Ebben a ritmusban van egyfajta emlékezetes biztonság, a transzcendenciához való hozzáférés pontja.
A rózsafüzér-kutatás tudományos alapja
A rózsafüzér imádkozás egészségügyi hatásainak szisztematikus kutatása 2001-ben kezdődött az olaszországi Pavia Egyetem tanulmányával, amelyet a neves British Medical Journalban publikáltak.
A kutatók 23 egészséges résztvevőt vizsgáltak, akiket érzékelőkkel láttak el, hogy mérjék szívritmusukat, véráramlásukat és idegrendszeri visszajelzéseiket, miközben latinul mondták a rózsafüzért. Az érzékelők azt regisztrálták, hogy a résztvevők légzése lelassult, körülbelül percenként hat légzésre, ami elkezdte növelni az agy véráramlását és a szívritmus variabilitását.
Ez az optimalizálás elősegítette, hogy a szív és az idegrendszer a legnagyobb hatékonysággal működjön, bár ez a tendencia megfordult, amint a résztvevők ismét normálisan kezdtek beszélni és lélegezni.
(eredeti cikk: Alexander Folz, CNA/Deutschland)