[2000-ben, az előző rendes jubileumi évben, Tor Vergata egyetemi létesítménye adott otthont a Fiatalok 15. Vilàgnapjànak, ahol a fiatalok Szent II. János Pál pápával virrasztottak és ünnepeltek. Ekkor II. János Pál pápa így köszöntötte a jelenlévőket:

"Köszönteleket titeket mind, fiatalok, mert erősek vagytok az Úrban, az Isten szava lakik bennetek és legyőztétek a gonoszt. Köszönet nektek, és békesséd attól, aki volt, aki van és aki eljő, Jézus Krisztus!"

2000-ben kb. két millió résztvevő volt jelen az eseményen, melynek keretében több éneket és tanúságtételt is hallhattak a résztvevők különböző nemzetből, melyek felmutatták a keresztény értékeket, az evangliumi örömöt.

Ma 25 évvel később ismét rengeteg fiatal jött el Rómába, hogy a fiatalok jubileumára (avagy a Fiatalok Világnapját), melynek a felújított Tor Vergata-i "Sport Város" ad helyet. Itt XIV. Leó pápával ünnepelhettek együtt a fiatalok.

A virrasztás során több nyelven hangzottak el megható tanúságtételek, melyek mind kiemelél a hitben gyökerező remény szépségét és kihívásait. Emellett több katolikus zenész és művész is fellépett. Mindezt követően a Szentatya 19.00 magasságában helikopterrel érkezett meg a helyszínre, majd pedig a pápamobillal körbejárt a fiatalok közt. Ekkor a fiatalok egy hangon köszöntötték a Szentatyát.

A virrasztás során XIV. Leó pápa a fiatalok három kérdésére válaszolt, spanyolul, olaszul és angolul.

0:00
/1:14

A Szentatya érkezése

Az első kérdés spanyolul hangzott el:

"Hogyan találhatunk rá az őszinte barátságra és az igazi szeretetre, amik elvezetnek a valódi reményhez? Hogyan segíthet a hit jövőnk építésében?"

A Szentatya egyfelől rámutatott arra, hogy a technológia és a megváltozott kultúránk egyfelől segítheti a kapcsolatok kialakítását, mégis - ha nem jól élünk vele - rabszolgává teheti az embert. Ezt követően pedig a Krisztussal való barátságot helyezte minden barátság alapjává.

„Az szereti igazán barátját, aki barátjában Istent szereti” (Szent Ágoston, 336. prédikáció, 2). A Krisztussal való barátság, amely a hit alapja, nem csupán egy a sok közül, ami segít a jövő építésében, hanem a mi hajnalcsillagunk."

A második kérdést olaszul tették fel:

"Honnan merítsünk bátorságot a döntéseinkhez? Hogyan lehetünk bátrak és miként élhetjük meg a valódi szabadság kalandját, radikális és jelentőségteljes döntéseket hozva?"

A Szentatya ez esetben is rámutatott annak jelentőségére, hogy az alapjainkat kell helyesen megválasztani:

"Kedves fiatalok, jól mondtátok: „választani azt is jelenti, hogy lemondunk másról, és ez néha akadályoz minket”. Ahhoz, hogy szabadok legyünk, stabil alapról kell indulnunk, a szikláról, amely támasza lépteinket. Ez a szikla a szeretet, ami megelőz minket, meglep és végtelenül meghalad: Isten szeretete [...] "A félelem tehát adja át a helyét a reménynek, mert biztosak lehetünk abban, hogy Isten befejezi, amit elkezdett. Hűségét annak szavai tanúsítják, aki igazán szeret, mert igazán szeretve volt. „Te vagy az életem, Uram” [...] Ezek radikális és jelentőségteljes választások: a házasság, a papság és a szerzetesi élet kifejezik szabad és felszabadító odaadásunkat, ami igazán boldoggá tesz minket."

A harmadik kérdésre angolul került sor:

"Hogyan találkozhatunk valóban a feltámadt Úrral életünkben, és hogyan lehetünk biztosak jelenlétében a megpróbáltatások és a bizonytalanságok közepette is?"
"A jóról alkotott megértésünk tehát tükrözi, hogy lelkiismeretünket hogyan formálták az életünkben jelenlevő emberek: azok, akik kedvesek voltak hozzánk, akik szeretettel hallgattak vagy segítettek nekünk. Ezek az emberek segítettek nektek növekedni a jóságban, és így formálták lelkiismereteteket, hogy mindennapi döntéseitekben a jót keressétek. [...]
Ha valóban találkozni akartok a feltámadott Úrral, hallgassatok az ő szavára, ami az üdvösség evangéliuma. Gondolkodjatok el életmódotokról, és keressétek az igazságot, hogy egy emberibb világot építhessetek. Szolgáljátok a szegényeket, és így tanúskodjatok arról a jóról, amelyet mindig felebarátainktól szeretnénk kapni. Imádjátok Krisztust az Oltáriszentségben, az örök élet forrásában. Tanuljatok, dolgozzatok és szeressetek Jézus példája szerint, aki mindig mellettünk jár, mint jó Tanító.

Majd pedig XIV. Leó pápa egy imádsággal fejezte be beszédét, amit mindannyian elimádkozhatunk, akár nap mint nap:

"Kedves fiatalok, arra hívlak titeket,
hogy mondjátok az Úrnak:
„Köszönöm, Jézus, hogy meghívtál.
Az a vágyam, hogy a barátod maradjak, hogy téged magamhoz öleljelek,
s én is útitársa legyek mindazok számára, akikkel találkozom.
Add, Uram, hogy akik velem találkoznak,
még a korlátaimon és gyengeségeimen keresztül is
Veled találkozzanak.”
0:00
/1:25
Oszd meg ezt a cikket!