Az évszázadok során az Egyház és a szentek arra bátorították a híveket, hogy szeressék az Eucharisztiát. Néhányan még az életüket is feladták, hogy megvédjék azt. Íme tíz dolog, amit minden katolikus kereszténynek tudnia kell az Úrnapja, avagy Corpus Domini/Corpus Christi ünnepéről.
1. Jézus alapította az Eucharisztiát
Jézus az utolsó vacsorán apostolaival együtt összegyűlve alapította az Eucharisztia szentségét: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem…”. (Mt 26,26–28). Ezzel részeseivé tette az apostolokat az Ő megszentelésének és küldetésének, és megparancsolta nekik, hogy ugyanezt tegyék az Ő emlékére.
2. Az Eucharisztia szó jelentése: „Hálaadás”
Az Eucharisztia szó, amely a görög εὐχαριστία (eucharisztia) szóból származik, „hálaadást” jelent, és pontosan erre a szentségre utal, mert Urunk hálát adott Atyjának, amikor e szentséget alapította. Azért is, mert a szentmiseáldozat a legjobb módja annak, hogy megköszönjük Istennek a jótéteményeit.
3. Krisztus a maga teljességében van jelen az Oltáriszentségben
A Tridenti Zsinat (16. század) világosan meghatározza: „Az Eucharisztia legszentebb szentségében valóban, valóságosan, lényegileg van jelen a mi Urunk Jézus Krisztus teste és vére, lelkével és istenségével együtt, tehát az egész Krisztus.” Hasonlóképpen, az Egyház kánonjogi törvényeiben egyetlen más ünnep sem kap olyan figyelmet, mint a Corpus Domini ünnepe.
4. Az apostolok utódai a kenyeret és a bort Krisztus Testévé és Vérévé változtatják
A szentmisében a konszekráció (az adományok megszentelése) során a püspökök és a papok valóban Krisztus Testévé és Vérévé változtatják a kenyeret és a bort. Ezt a folyamatot nevezik transzszubsztanciációnak. Corpus Christi ünnepe egyike annak az öt alkalomnak az évben, amikor egy püspök nem tartózkodhat egyházmegyéjén kívül, hacsaknem sürgős és súlyos okból.
5. Egy évben legalább egyszer szentáldozáshoz kell járulni
A szentáldozás során Jézus Krisztust szentségileg fogadjuk be az Eucharisztiában. Az Egyház megparancsolja, hogy évente legalább egyszer, kegyelmi állapotban áldozzunk, ugyanakkor ajánlja a gyakori áldozást is. Nagyon fontos, hogy az elsőáldozás olyankor történjen, amikor az illető elér értelme használatához, s azt kellő előkészítés előzze meg.
6. A szentáldozást böjtnek és eucharisztikus gyónásnak kell megelőznie
Az eucharisztikus böjt abból áll, hogy a szentáldozás előtt legalább egy órával tartózkodunk minden ételtől és italtól, kivéve a vizet és a gyógyszert. A betegek és gondozóik akkor is részesülhetnek az áldozásban, ha az azt közvetlenül megelőző órában bármit ettek vagy ittak. Aki halálos bűnben részesül a szentáldozásban, szentségtörést követ el. Azok, akik áldozni akarnak, de halálos bűnben vannak, nem részesülhetnek a szentáldozásban anélkül, hogy előbb ne járulnának a bűnbocsánat szentségéhez, mivel a bűnbánat aktusa önmagában nem elegendő.
7. Az Egyház parancsa, hogy vasárnaponként és a parancsolt ünnepek napján szentmisén kell részt venni
A szentmisén való részvétel az Isten iránti szeretet cselekedete, amelynek minden keresztényből természetes módon kell fakadnia. A vasárnapokon és a kötelező parancsolt ünnepeken kötelező a szentmisén való részvétel, kivéve, ha ezt valamilyen súlyos ok akadályozza.
8. Az Eucharisztia lelki táplálék a betegek és a haldoklók számára
A tabernákulumban őrzött Eucharisztia annak jele, hogy Urunk állandóan jelen van népe körében, s lelki táplálék a betegek és haldoklók számára.
9. Corpus Christi ünnepét a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön ünnepeljük
Corpus Christi ünnepét 1246-ban Robert de Thorete püspök vezette be Szent Juliana de Mont Cornillon javaslatára. A bolsenai eucharisztikus csoda után IV. Urbán pápa a „Transiturus de hoc mundo” pápai bullával bevezette a Corpus Christi ünnepét, mint parancsolt ünnepet, kiterjesztve azt az egész egyetemes egyházra, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön.
10. Az Úrnapját a Szentháromság utáni vasárnapon is meg lehet ünnepelni
Vatikánban a Corpus Christit a Szentháromság ünnepét követő csütörtökön ünneplik. Több egyházmegyében azonban lelkipásztori okokból áthelyezték a Szentháromság utáni vasárnapra. Szent II. János Pál pápa a Szent Péter térről a római utcákon keresztül vezette az évenkénti Corpus Christi körmenetet.
Olvass tovább!
A Szerkesztők
A Szerkesztők
Az eredeti cikk szerzője: A Szerkesztők
Fordította: Schnider Anikó
Lektorálta: Steindl Nóra
Az eredeti cikk publikálásának időpontja: 2020. június 14.