Ki volt Szent Zoerard-András és Benedek?
A magyar katolikus egyház július 17-én emlékezik meg két különleges, de alig ismert szentjéről: Zoerard-András és Benedek remetékről, akiket 1083-ban avattak szentté Szent István király, Szent Imre herceg és Szent Gellért püspök társaságában.
Történetüket Boldog Mór pécsi püspök örökítette meg, a kortárs bencés apátok – Fülöp és Benedek – elbeszélései alapján.
1. Honnan származott Szent András?
Zoerard valószínűleg az Isztriai-félszigetről vagy Lengyelországból érkezett a Kárpát-medence területére, és egy rövid pannonhalmi tartózkodás után a nyitrai bencés kolostorba került. Itt kezdte meg remeteéletét a Zobor-hegyen, majd később a Szkalka barlangjába vonult vissza.
2. Miért kapta az András nevet?
Eredeti nevét a bencés rendben cserélte le, miután Fülöp apáttól megkapta a remeteélethez való engedélyét és az András nevet, utalva aszketikus példaképeire.
3. Hogyan élt Szent András a Szkalka barlangjában?
Szent András extrém aszketikus életet élt:
- A legenda szerint a nagyböjti időszakban 40 dióval táplálkozott,
- Alvását nádszálak és kőabroncsok segítségével szinte lehetetlenné tette, hogy mindig virrasztásban maradjon.
- Favágással és földműveléssel tartotta fenn magát.
4. Hogyan halt meg András remete?
1010 körül hunyt el, a szkalkai barlangban. Holttestét a nyitrai Szent Emmerám-székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Vezeklőövét Mór püspök Géza hercegnek ajándékozta, aki azt jámbor hittel viselte.
5. Ki volt Szent Benedek remete?
Benedek valószínűleg a Felvidékről származott, András tanítványa és barátja volt. Mestere halála után ő is a szkalkai barlangba költözött. Három évvel később rablók verték agyon, akik kincsek után kutattak. Holttestét a Vág folyóba vetették, de egy sas jelenléte elárulta rejtekét. Teste sértetlenül került elő egy évvel később, és őt is Nyitrán temették el.
6. Milyen örökséget hagytak hátra?
Szent László király uralkodása alatt, 1083. július 17-én avatták szentté mindkettejüket. A szkalkai remetebarlang közelében a 13. században megalapították a szkalkai bencés apátságot, melynek védőszentjeivé váltak.
[Olvass tovább? Tényleg Szent Benedek találta fel az Ora et labora-t? A monasztikus élet meglepő eredete]
7. Mit tanít ma nekünk a két szent remete példája?
Részletek Robert Sarah bíboros és Nicholas Diat: A csönd ereje – A zaj diktatúrájával szemben c. könyvéből:
„Az ember szívében van egy vele született csönd, mert minden személy legmélyén Isten lakik. Isten csönd, és ez az isteni csönd az emberben lakozik. Istenben mi elválaszthatatlanul a csöndhöz vagyunk kötve. Az Egyház kijelentheti, hogy az ember egy csöndes Isten gyermeke. Semmi sem fedezi fel jobban Istent, mint az Ő csöndje, amely létünk legmélyébe van elrejtve. Ha nem műveljük ezt a csöndet, hogyan találhatnánk meg Istent? [...]
Egyetlen próféta sem találkozott Istennel anélkül, hogy ne vonult volna vissza a pusztaságba és a csöndbe. A szerzetesek ma is a magányban és a csöndben keresik Istent. Nem csupán egyfajta magányról, vagy térbeli elvonulásról beszélek, hanem egy belső állapotról. Még az sem elég, ha elhallgat az ember. Csönddé kell válni. [...]
A mindennapi élet csöndje a másokkal való együttélés elengedhetetlen feltétele. Az elcsöndesedés képessége nélkül az ember nem tudja meghallgatni, szeretni és megérteni saját környezetét. A szeretet csöndből születik. Olyan csöndes szívből jön elő, amely képes meghallani, meghallgatni és befogadni. A csönd feltétele, hogy megváltozzunk, és önmagunk megtéréséhez is szükséges.”
András és Benedek példája visszahív bennünket a belső csendhez, az imához, az önmegtagadáshoz és a természetes egyszerűséghez.
Összefoglaló: miért fontos megemlékeznünk Szent Zoerard-Andrásra és Benedekre?
Azért, mert ők...
- Magyarország első remete szentjei
- a bencés lelkiség élő példái
- a csend és az elvonulás mai tanítómesterei
- a nyitrai egyházmegye patrónusai
[Ezt olvastad már? „Az ördög suttogásai” – Clare Crockett nővér megrendítő levele a megfelelési kényszer veszélyeiről