2026-ban 10. alkalommal indította útjára a Misszió Tours Utazási Iroda a Fekete Madonna Zarándokvonatot a lengyelországi Częstochowába és Krakkóba. Gerencsér Tibor, Magyarország krakkói főkonzulja immár ötödik alkalommal kíséri a magyar zarándokokat Európa harmadik legnagyobb máriás búcsújáró helyére.
A főkonzul a zarándoklat során egy rövid előadást tartott arról, hogy a magyar szenteken keresztül milyen szoros szálak fűzik össze Magyarországot és Lengyelországot. Előadása elején felhívta a figyelmet arra, hogy a częstochowai kegyhelyet a magyar pálos szerzetesek, Boldog Özséb fiai alapították – így kötődik a pilisi remete a lengyel zarándokhelyhez.
1) Szent István király
Szent Istvánnak összesen négy temploma van Lengyelországban: Varsóban és Wroclaw-ban egy-egy, a harmadik Közép-Lengyelországban, a negyedik pedig az árvai Felsőlipnicában. A tavalyi évben Felsőlipnicában Szent István király első lengyelországi köztéri szobrát is felavatták, amelyet a helyi lengyel katolikusok mély tisztelettel fogadtak. A felsőlipnicai hívek Szent Istvánt nem elsősorban királyként, hanem szentként tisztelik és augusztus 15-én ünneplik.
2) Szent Imre herceg
Szent Imre hercegnek a lengyelországi Szent Kereszt Vajdaságban van nagy kultusza. Az ő legendájához fűződik a szentkereszti bencés kolostornak a megalapítása, amelynek Szent Imre herceg adományozta a Szent Kereszt ereklyét. Ha megnézzük a Szent Kereszt Vajdaság mai címerét, ugyanazt a kettős keresztet látjuk benne, mint ami a magyar címerben is megtalálható.
3) Szent László király
Szent Lászlóról kevesen tudják Lengyelországban, hogy ő Krakkóban született és ott is nevelkedett. Talán ő az egyedüli olyan krakkói szent, akinek nincs temploma Krakkóban. Ezen dolgozunk, hogy ez változzon. Van viszont két temploma szintén Szent Kereszt Vajdaságban. A dél-lengyelországi árvai, illetve szepesi régió is igazán fontos, mert 1920 után ezekből a vármegyékből 13-13 falu Lengyelországhoz került. Ha elmegyünk bármelyik templomba, a főoltáron bal oldalon Szent István király, jobb oldalon pedig Szent László király található. Ez is egy élő nyoma a magyar-lengyel kapcsolatoknak. De ha Krakkóban sétálunk, a waweli székesegyház egyik kápolnájában, illetve a Szent Péter és Pál templom homlokzatán is megtaláljuk Szent László szobrát.
4) Szent Erzsébet, Boldog Konstancina és Boldog Jolán
A 13. században élt magyar uralkodó, IV. Béla király húga volt Szent Erzsébet, akinek Lengyelország kisebb-nagyobb városaiban számos templomát találhatjuk meg. IV. Béla leányai közül Boldog Konstancina halicsi hercegnőnek és Szent Margitnak kisebb kultusza van itt. Boldog Jolán és Szent Kinga viszont lengyel uralkodókhoz mentek feleségül. Boldog Jolán Jámbor Boleszláv felesége volt, később pedig klarissza nővér. Ereklyéi ma Gniezno városában találhatóak.
5) Szent Kinga
Szent Kinga V. Boleszláv lengyel fejedelem felesége volt. Mint abban az időben sokan mások, ő is tisztasági fogadalmat tett. Klarissza nővérként az ószandeci kolostor elöljárója volt. Éppen ezért Dél-Lengyelországban nagyon nagy kultusza van és rengeteg templomot szenteltek a tiszteletére. Ő például a lengyelországi sóbányászok, önkormányzati képviselők védőszentje, és hozzá fűződik a wieliczkai sóbánya egyik ismert legendája is. De ami a legfontosabb, Szent Kinga, a mi Szent Kingánk, Lengyelország védőszentje.
6) Szent Hedvig
Szent Hedvig Nagy Lajos királyunk lánya és Lengyelország királynője volt. Nem királynéja, hanem királynője, aki 1384 és 1399 között ült a lengyel trónon. Újjáalakította a Jagelló Egyetemet, számos kolostort, templomot alapított, kórházat alapított, és a legnagyobb lengyel uralkodók között, a waweli székesegyházban nyugszik. Ereklyéi számos lengyel zarándokot vonzanak ma is. Ami azért érdekes, mivel Szent Hedviget viszont Magyarországon ismerik kevesebben. Hedviget II. János Pál pápa avatta boldoggá, majd később szentté. Kultuszát a róla elnevezett Szent Hedvig Nővérek ápolják, akik jelenleg csak Lengyelországban működnek. A főkonzul előadásában kitért arra is, hogy szeretné, ha a Szent Hedvig Nővérek Magyarországon is letelepednének.
7) Tiszteletreméltó Esterházy János
A főkonzul beszédében kiemelte, hogy jelenleg azon dolgoznak, hogy Esterházy János elnyerhesse a boldogi méltóságot, és Közép-Európa védőszentje lehessen. Esterházy János egy 20. századi felvidéki politikus volt, aki a második világháború idején, a szlovákiai parlamentben egyedüliként ellenezte a szlovákiai zsidóság deportálását. Ezért Szlovákiában a szélsőjobboldali náci hatalom is üldözte, majd később, 1945 után, a csehszlovák kommunista állam is üldözte. Éppen ezért börtönben halt meg az 50-es években. Boldoggá avatási pere 2019-ben Krakkóban kezdődött meg. Ennek a pernek a megindítása nagyrészt az akkori krakkói érseknek, Marek Jędraszewski atyának volt köszönhető.