Mi lehetne „esztétikusabb” a katolicizmusnál? Miért a mi hitünkben fedezhető fel az igazi szépség

Az „esztétikus” egy olyan divatos szó, amelyet manapság gyakran hallani. A közösségi oldalak, például a TikTok, az X, az Instagram és a Pinterest tele van az ezzel a hashtaggel ellátott publikációkkal, és számos felhasználó – különösen a nők – életstílussá akarják változtatni az esztétikumot.

Mit jelent esztétikusnak lenni?

Az „esztétikus” szó a görög „aiszthészisz” szóból származik, ami „érzés” vagy „érzékelés” jelentést hordoz.

Az esztétikus trendet talán úgy lehetne a legjobban leírni, hogy: „a szépség megbecsülésével vagy érzékelésével kapcsolatos vagy arról szóló.”

Manapság arra mondják, hogy esztétikus, ami különösen szép és kellemes a szemnek. Lehet esztétikus egy dekoráció, egy stílus, sőt az is, amit naponta csinálunk.

Attól kezdve, hogy hogyan fésülködünk, milyen sminket használunk, milyen ruhát hordunk, és milyen tevékenységeket végzünk (például ahogy kávét készítünk magunknak, vagy egy hozzá illő fotót retusálunk emojikkal).

Az #aesthetic hashtag, túlzás nélkül, nem kevesebb, mint 30 millió TikTok-videóban jelenik meg. Ebben a trendben a minimalism, a vintage és a flirty (minimalizmus, múltidéző és kacér) stílusok uralkodnak.

A magukat esztétikusnak tartó emberek – főleg a lányok – a széphez, a kellemeshez vonzódnak, és ez a stílus teszi őket boldoggá.

Ez az ízlésvilág általunk is érzékelhető, hiszen természetünknél fogva megragad bennünket az, ami egyszerű, letisztult, nyugodt és fotogén, ami „bejön” – az esztétikum.

Azért akarjuk így látni és ilyenre alakítani környezetünket, mert azt akarjuk, hogy minket tükrözzön és képviseljen. Arra törekszünk, hogy a külsőnket esztétikussá tegyük azáltal, hogy a közösségi oldalakon a legjobb formánkat mutatjuk be, és hagyjuk, hogy mások is megcsodálhassák ezt a szépséget.

A szépség témája már Krisztus előtt is kihívás elé állította a nagy gondolkodókat.

Platón szerint, a szépséget a jóság határozza meg, és ez a „legfőbb idea”, míg Arisztotelész számára a szépség a szemnek tetsző és önmagában is értékes lényeg.

**Tehát mi az igazán esztétikus?**

Akárhogy igyekszünk is, nem leszünk mindig „Instagram kompatibilisek”, és nem fogunk mindenkinek tetszeni. Az a baj, hogy néha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a belső szépségünk a legesztétikusabb tulajdonságunk.

Természetünknél fogva szépek vagyunk (nem számít, ha nem vagyunk elég esztétikusak a közösségi média számára), ugyanis az igazi szépség nem a szemlélő ízlésétől függ, hanem attól a szépségtől, amely lényünk belsőjéből fakad.

A dolgok azért szépek, mert rendezettek, és azért hasonlóak, mert valami legbelül összeköti őket, amely egy teljes, jól megmunkált és harmonikus egységet eredményez. (Hippói Szent Ágostont parafrazálva).

A szépség abban áll, hogy a töredékben jelen van az egész, annak alkotórészei között fennálló tökéletes összhang révén.

Ha szépek vagyunk, az azért van, mert része vagyunk Isten szépséges képének és hasonlatosságának.

Több van bennünk az esztétikusságnál, ugyanis rendelkezünk objektív szépséggel, amely valódi, bár egyesek számára nem vonzó a külsőnk. A szép alulról fakad, és többek között abban nyilvánul meg, ami esztétikus.

Isten, az emberek és a dolgok nem azért szépek, mert tetszenek nekünk, hanem azért tetszenek nekünk, mert szépek.

Isten gyönyörű, tökéletesen esztétikus, „Instagram kompatibilis” és szemet gyönyörködtető. Ő és minden műve rendelkezik olyan tökéletességgel és renddel, amely gyönyörű.

A természet, az ember, az Univerzum, minden, ami Istentől származik, tökéletes harmóniával bír.

Az esztétikus és katolikus lét: