Júdás miért árulta el Jézust? Vajon mi volt a motivációja? A puszta kapzsiság vagy csalódott volt, hogy Jézus nem a politikai elnyomástól menti meg őket?
A Biblia egyértelmű indítékot ír: a pénzt.
Júdás motivációja a pénz és a kapzsiság volt.
A teológiai hagyomány, különösképpen XVI. Benedek pápa tanításai megemlítik a politikai csalódottság lehetőségét is: Júdás talán egy győzedelmes Messiást várt, és amikor látta, hogy Jézus a szenvedés útját választja, elfordult tőle.
1. Júdás az apostolok között
Júdás a 12 apostol egyike volt. Az evangéliumi leírások alapján Pétert, mint az első pápát, az apostolok vezetőjét mindig az első helyre teszi, Iskarióti Júdást pedig az utolsó helyre, kihangsúlyozva, hogy ő árulta el Jézust.
A többi apostolt pedig eltérő sorrendben nevezik meg az evangéliumok.
Mt 10,1-4, Mk 3,13-19, Lk 6,12-16, ApCsel 1,16-17
Mária cselekedete
Egy alkalommal Jézus Betániában asztalhoz ült. Máté és Márk evangéliumában a leprás Simon házában, Lukácsnál egy Simon nevű farizeusnál, Jánosnál pedig Márta, Mária és Lázár házában.
Egy bűnös asszony, Mária, odament hozzá és megállt hátul a lábainál, sírva fakadt, és elkezdte könnyeivel öntözni a lábait. Majd megtörölte hajával, csókolgatta. Alabástromedényben valódi, drága nárduszolajat hozott magával.
Eltörte az alabástromot, és az olajat Jézus fejére öntötte.
Mt 26,6-7, Mk 14,3, Lk 7,36-38, Jn 12,1-3
Mária megítélése
Máté és Márk evangéliuma nem nevezi meg, hogy kik, de néhányan a jelenlévők és a tanítványok közül méltatlankodtak ezen, Lukács szerint a Jézust vendégül látó farizeus, János szerint pedig maga az iskarióti Júdás, Jézus árulója tette ezt szóvá.
Máté és Márk esetében a tanítványok általános zúgolódásáról olvashatunk, de a szövegkörnyezet sejteti Júdás kiemelt szerepét az elégedetlenségben, hiszen közvetlenül ezután megy Júdás a főpapokhoz.
A felháborodás
A zúgolódás tárgya a következő volt:
„Mire volt jó így elpazarolni ezt a kenetet? Ezt az olajat el lehetett volna adni több mint háromszáz dénárért, és odaadni a szegényeknek! Ha ez próféta volna, bizonyára tudná, kicsoda és miféle asszony ez, aki őt érinti, hogy bűnös.”
Mt 26,8, Mk 14,4-5, Lk 7,39, Jn 12,4-6
Jézus visszakérdezett, hogy miért bántják az asszonyt, hiszen jót tett vele.
„Szegények mindig lesznek veletek, és amikor akartok, jót tehettek velük; de én nem leszek mindig veletek. Ő megtette azt, ami tőle telt: előre megkente testemet a temetésre.”
Mt 26,11-13, Mk 14,6-9, Jn 12,7
2. Júdás elárulja Jézust
Az evangélium tanúsága szerint a Sátán megszállta iskarióti Júdást, aki nagyszerdán elment a főpapokhoz és a templomőrség vezetőihez, hogy segítsen nekik Jézust elfogni.
A főpapok és az írástudók a húsvét előtti napokban a korábbiakhoz képest még intenzívebben törekedtek arra, hogy csellel fogják el Jézust és megöljék.
A főpap, Kaifás palotájában tanácskozva eldöntötték, hogy nem az ünnepen akarják ezt megtenni, mert féltek a néptől magától és attól, hogy nehogy zavargás támadjon a nép között.
A főpapok nagyon megörültek Júdás ajánlatának és harminc ezüstpénzt adtak neki, amely a mózesi törvény szerint egy rabszolga ára volt.
Zakariás próféta jövendölésében pedig így olvashatunk: „Majd azt mondtam nekik:
„Ha jónak látjátok, adjátok ki béremet; ha nem, hagyjátok!” Erre ők harminc ezüstöt mértek ki béremül.”
Zak 11,12
Attól fogva kereste Júdás a megfelelő alkalmat, hogy a kezükre juttassa Jézust, olyankor, amikor nincs körülötte nagy tömeg.
Erre másnap, nagycsütörtök este, az Olajfák hegyén, a Getszemáni kertben került sor.
3. Júdás halála
Nagypénteken, amikor Júdás látta, hogy Jézust elítélik, megbánta, amit tett és visszavitte a harminc ezüstpénzt a főpapokhoz, majd azt mondta nekik:
„Bűnt követtem el, mert ártatlan embert adtam ellenségei kezébe, hogy megöljék.”
Mt 27,3-4
Erre Júdás szétszórta a pénzt a templomban és felakasztotta magát. A papok nem tehették vissza a templom kincstárába a pénzt, mert vérdíj volt.
Máté evangéliuma szerint a főpapok vették meg a visszaadott pénzből a Vérmező (héberül Hakeldama) nevű helyet, hogy oda temessék az idegeneket.
Az Apostolok Cselekedete szerint pedig Júdás vette meg azt a „gonoszság bérén” és itt akasztotta fel magát.
Így beteljesedhettek az ószövetségi jövendölések:
„Fogták a harminc ezüstöt – ez volt az ára, ennyire becsülték őt Izrael fiai és odaadták a fazekas földjéért, amint az Úr megparancsolta nekem.”
Mt 27,8-10, Zak 11,12-13, Jer 18,2-3;32,6-9
„Lakóhelyük váljék pusztasággá, és senki se lakjon benne.”
ApCsel 1,20, Zsolt 69,25
Ezt követően az apostolok az ő helyére választották tizenkettedik apostolként Mátyást, aki velük együtt tanúskodik Jézusról.
Ha Júdás árulásának történetét el szeretnéd olvasni a Szentírásban, akkor itt tudod megtenni:
- Mt 26,6-16; Mt 27,3-10
- Mk 14,3-11
- Lk 7,36-49; Lk 22,3-6
- Jn 12,1-8
- ApCsel 1,15-26