Miért van szükségünk közösségre katolikus fiatalként?

Talán ismerős lehet a helyzet, hogy miután vége lett a kötelező hittan táboroknak, vagy elballagtál az egyházi sulidból, nincs benne már olyan szervezetten a mindennapjaidban a hited megélése. Amikor elköltözöl otthonról, és már nem a családoddal jársz misére, akkoris nehezebb rávenni magadat, hogy egyedül eljárj templomba.

Ha csak eggyel is tudsz azonosulni ezek közül, akkor az Összeforrás érted is jött létre.

A részletekről Őri-Kovács Annát kérdeztem, az Összeforrás főszervezőjét.

Honnan jött az Összeforrás ötlete?

Van egy közösség Olaszországban katolikus fiatalok számára, ez az Upperroom Florence. Mikor Firenzében voltam Erasmuson, akkor kezdtem el ebbe a közösségbe járni, így az ottani tapasztalataim alapján jött az ötlet. Velem egykorú fiatalokkal hetente összegyűlünk a templomban, részt veszünk egy misén, ahol a prédikáció kifejezetten ennek a korosztálynak szól, olyan dolgokról, amikkel ez a korosztály küzd. A mise után szentségimádás van dicsőítő dalokkal, amik modernek, fiatalosak, és van gyónási lehetőség. Kint kígyózó sorok álltak a gyóntató fülkék előtt, és utána pedig közös vacsora, beszélgetés.

Azt láttam, hogy ez felemelő. Amikor a katolikus, szentségi életet egymás között, fiatalokkal éljük meg, és ami fiatalként hosszadalmasnak vagy akár túl tradicionálisnak tűnik, az új jelentést kap azáltal, hogy látom másoknak is mennyire fontos a hit és a találkozás Jézussal

Ez az ötlet, ez a vágy bennem volt, amikor hazajöttem, hogy ezt hazahozzam. Ennek a kivitelezésében segítettek a Forráspont szervezői és Riesz Doma atya révén a Budapesti Ifjúsági referatúra.

Milyen tervekkel, milyen céllal hoztátok létre?

A cél az volt, hogy teremtsünk egy helyet és időt, amikor hét közben találkozhatnak a fiatalok Jézussal és egymással.

Itt lelassulhatnak, időt találhatnak, hogy beszéljenek Istennel, imádkozzanak, dicsőítsenek. Szeretnénk kicsit rendszeresebbé tenni a katolikus hit közösségben való megélését, hogy ne csak vasárnap menjünk templomba, és legyen egy hely, amely nyitott, és nem egy zárt közösség. A Budapesti Referatúra lévén az is egy cél, hogy a budapesti ifjúságot összefogjuk. A Forráspont oldaláról pedig cél, hogy ne csak évente egyszer kapjanak egy nagy lendületet, hanem tudják ezt valahol folytatni, becsatornázni.

Emellett cél volt az is, hogy a fiatalok egyre inkább kivegyék részüket a szolgálatban, megtapasztalják, milyen amikor ténylegesen részt vesznek az egyházban, és segítik az egyház munkáját, és a saját tehetségüket felhasználják egy közösség és ezáltal a JóIsten szolgálatára.

Hogyan tudtátok kivitelezni?

Tulajdonképpen az elejétől kezdve megalakult a szervezőcsapat, amelybe azokat a barátaimat hívtam, akikről tudom, hogy ilyen típusú érdeklődéssel rendelkeznek. Riesz Doma atyát pedig felkértük, hogy legyen a közösség lelki vezetője. Időközben ő lett a budapesti ifjúsági referens, így nagyon örült ő is a lehetőségnek, mi pedig annak, hogy elvállalta a felkérést. A szervezőcsapat feladata a koordináció és a szervezéshez tartozó összes feladat ellátása. Az elmúlt két alkalmon hirdettük, hogy akinek van kedve, segíthet a szervezésben, és máris sokan csatlakoztak. Így kialakult egy fiatalokból álló zenei szolgálatot végző csapat, és sokan segítenek a vacsora utáni elpakolásban is.

Hogyan zajlik az esemény?

Az este menete a Firenzei Upperroom mintájára zajlik. Kéthetente szerdán este 6 órától kezdődik a szentmise tematikus prédikációval, utána pedig szentségimádás dicsőítő zenével, vezetett reflexióval és gyónási lehetőséggel. Itt van idő együtt elmélkedni, csendben imádkozni. Ezután következik egy közös vacsora, ahol meg tudjuk ismerni egymást, és a vacsora után vezetett, kiscsoportos beszélgetés következik. Itt elsősorban a szentségimádás alatt elhangzott kérdéseket beszéljük át, megosztjuk a megéléseinket. Körülbelül 9-ig tart a teljes esemény, de a beszélgetős része időben kötetlenebb.

Kiket vártok?

Alapvetően a 14 és 30 év közöttieket várjuk, de bárkit, aki közösséget keres vagy otthon szeretné érezni magát valahol. Bárkit, aki szeretne találkozni Jézussal. A mottónk “Gyere és hozz magaddal valakit”.

Reméljük, olyan emberek is eltalálnak az Összeforrásra, akik éppen Istenkereső időszakban vannak.

Szerinted miért van szükségünk katolikus fiatalként közösségre?

Szerintem a legtöbb magyar katolikus fiatal ugyanazzal az élménnyel jön: katolikusként nőttek föl, és a családjukkal jártak misére, a családjukon vagy az iskolájukon keresztül élték meg szentségi életüket, miközben ebben a korosztályban megvan az igény, hogy a hitüket sajáttá, személyessé formálják.

Nagy segítség ebben, ha nem vagy egyedül ezen az úton. Nem csak egyedül imádkozol otthon, mész vasárnap misére, hanem van egy hely, ahol hozzád hasonlóan rengeteg fiatal ugyanezen az úton megy előre, és a személyes hitüket közösen élik meg.

Nagyon motiváló ezt látni. Főleg ha egyetemre jársz, vagy olyan gimnáziumba, ahol nem mindenki vallásos, nagyon magányosnak tudja magát érezni az ember, és jó olyanok között lenni, akik hasonló értékek mentén élik az életüket.

Tudjuk egymást motiválni, rengeteget tudunk egymástól tanulni, és a legfontosabb: egy felemelő közösségben tudjuk megtapasztalni Isten szeretetét.

Egyfajta hovatartozás is, és persze jó lehetőség arra, hogy új barátokat találjunk vagy akár szerelemre. Hogyan olyan emberek között legyünk, akik megtartanak a hitben.

Szerinted van különbség a külföldi katolikus fiatalok szerveződésében az itthoni hozzáállásunkhoz képest? Mi az, amiben esetleg változtatnunk kellene?

Példának csak a firenzei tapasztalatomat tudom felhozni, mint viszonyítási pont. Itt fontos megemlíteni, hogy az Upperroom annyiban más, mint az Összeforrás, hogy az egy nemzetközi közösség. Így angol nyelven folytak a misék, és a világ minden tájáról voltak fiatalok, emiatt nagyon színes, változatos és modern volt.

Olyanfajta nyitottság volt, amit én a katolikus közegben nemigen tapasztaltam még. Közvetlenség, ami talán abból is adódik, hogy félévente, szemeszterenként változnak a résztvevők (az erasmus miatt), így elég hamar hozzászokik az ember, hogy egy ismeretlen arcba botlik, akivel azonnal mély beszélgetés alakul ki. Aminek én részese voltam Firenzében, az a modernebb dicsőítő zene a szentmisén és a szentségimádás alatt. Az orgonás templomi énekek is nagyon szépek, de ezt a korosztályt jobban el lehet érni az ilyen típusú zenéken keresztül, és talán szívesebben is veszik ki a részüket ebben. A prédikációk is modernebbek, közvetlenebbek voltak. Olyan, mintha kvázi veled beszélgetne a pap, így könnyebben érzi magát egy fiatal otthon a templomban. Az ajtók előtt mindig ott állt a szervező csapat egy óriási mosollyal, és így várták az újonnan érkezőket.

Padsorokban is, ha valaki ismeretlen odaült, akkor hozzáfordultál, megkérdezték, ki vagy, honnan jöttél.

Én rengetegszer jártam úgy Magyarországon templomban, hogy senki sem szólt hozzám. Ilyen szempontból az emberi egymáshoz fordulást is el lehet tanulni tőlük. Egy átlagos vasárnapi mise után is gyakran ott maradtak az emberek beszélgetni, néha közösen ebédeltek. Közösségibb élményként élik meg ott a szentségi életet. Ez a fiatal korosztály számára elősegíti azt, hogy jobban elengedjék magukat, önazonosabbnak érezzék a misére járást, azt, hogy ők katolikusok. Nem valami rideg rendszernek, amibe nehéz elengedni magukat.

Hogyan lehetünk részesei a változásnak, ha érezzük a vágyat, hogy élő közösséget kell építenünk?

Ha a saját történetemet nézem, akkor én is éreztem magamban a vágyat és vettem a bátorságot, amikor megalapítottam az Összeforrást. Mertem a csapatommal együtt behozni ezeket az újításokat. Például nálunk is várja a szervezőcsapat az ajtónál az embereket, közösségi médián is újszerű tartalmakat osztottunk meg, a dicsőítő dalok modernek az alkalmainkon.

Alapvetően nem egy olyan élményt szeretnénk nyújtani az embereknek, hogy megkapják a terméket, és aztán hazamennek, hanem olyat, amiben részt tudnak venni, és érezhetik, hogy ők is építik azt a közösséget.

Hogyha valaki eljön az Összeforrásra, és érzi magában a vágyat, hogy részt vegyen a szolgálatban, akkor várjuk szeretettel. Lehet segíteni a templomban ministrálással, zenei szolgálattal, fotózás/videózással, vetítéssel vagy felolvasni az olvasmányokat. Utána a vacsorán lehet segíteni a kiscsoportos beszélgetések alatt vagy a vacsora utáni elpakolásban, takarításban. Vagy szimplán annyival, hogyha beül egy új ember a padsorodba, akkor üdvözlöd, és már ezzel te is részese vagy a változásnak

Merni egymás felé fordulni és merni kicsit nyitottabban gondolkodni.

Ha megszólított ez a cikk, és szeretnél te is eljönni a következő Összeforrásra, a cikkünk megjelenése utáni első alkalom november 4-én lesz este 6 órától a Városmajori Jézus Szíve templomban.

Ha pedig épp nem alkalmas neked az időpont, vésd fel hogy kéthetente tartják az alkalmaikat, így november 4. után minden második héten van lehetőséged ellátogatni. Valamint kövesd figyelemmel Facebook, Insta és TikTok oldalukat, ahol mindig megosztják az aktuális információkat!